Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
1. szám - KÖNYVESPOLC - Bagi Zoltán: Végh Ferenc: Birodalmak határán - a Balaton partján
KÖNYVESPOLC VÉGH FERENC: BIRODALMAK HATÁRÁN A BALATON PARTJÁN. Keszthely végvárváros a XVI-XWI. században. Bp., 8007. 340 p. A közösségformálás egyik igen fontos eszköze a közös múlt emlékeinek megismertetése, s az így kialakult hagyományok ápolása. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi egy, másfél évtizedben megszaporodtak azok a munkák, amelyekben legtöbb esetben lelkes amatőrök egy-egy város, vagy - egyre gyakrabban - község, falu történetének feldolgozását tűzték ki maguk elé célul. Sajnos emiatt, kiegészítve a nemrég elhunyt kiváló történész, Benda Gyula 1986-ban megjelent sorait, nem csupán a helytörténetírás presztízse igen alacsony ma is, de jórészt színvonaluk sem üti meg a kívánt vagy elvárható szintet. Magasan kiemelkedik ezen munkák közül azonban Végh Ferenc Keszthely 16-17. századi történetéről megjelent monográfiája. Egyrészt, ez esetben a lokálpatriotizmus vezetett el az alapos kutatómunkához, a magas nívójú történeti értekezés közreadásához és a PhDfokozat megszerzéséhez. Másrészt, a Szerző egy olyan időszak megírására vállalkozott, amelyet a helytörténeti művek jó része pár oldalban foglal csak össze, s azt is tigy, hogy a botcsinálta történészek saját szájuk íze szerint interpretálják a Magyar Királyság akkori történelmét, amit kiegészítenek egy-két helyi adattal, adalékkal. Hannadrészt, a téma feldolgozásának módja és ezek eredményei messze túlmutatnak Keszthely kora újkori történetének bemutatásán, s hozzásegítenek vagy hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a prezidiális mezővárosok vagy végvárvárosok történetéről egy pontosabb és részletesebb képet lehessen rajzolni. Végh Ferenc először is bevezetőjében rövid áttekintést ad mindazokról a munkákról, amelyek ezidáig Keszthely történetével foglalkoztak. Külön alfejezetet szentel az általa feldolgozott forrásoknak. így képet alkothatunk arról, hogy a téma pontos bemutatásához a központi szervek levéltáraitól, az egyházi és vármegyei iratokon át, egészen a különböző családi levéltárakig milyen széles körben folytatta kutatásait. A bevezetés utolsó alfejezetében a Szerző bemutatja, hogy hogyan építette fel értekezése szerkezetét. A monográfia első része a keszthelyi prezidiális mezőváros vagy végvárváros török kori eseménytörténetét foglalja össze. Az 1600-ig a gersei Pethő család birtokai közé számító oppidum a 16. század közepén vált az oszmánellenes végvárrendszer egyik elemévé. Veszprém 1552. jtúiius 1-jei elestével a még formálódó győri végvidék egyik meghatározó, királyi katonaság által megszállt tagja veszett el. Ifjabb Pethő János áldozatvállalásának és kivételes felelősségérzetének köszönhetően az immár határzónába került mezőváros központjában még 1548-ban üresen hagyott kőből épült ferences kolostort őrhellyé alakították. Az itt szolgáló őrséget pedig a család magánkatonasága adta, hasonlóan a Dunántúl más földes84