Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - ADATTÁR - Bakó Béla: Nemzetíeltés, kereszténység, antiszemitizmus. - A „kulturális kód" az 1. világháború előtti szombathelyi keresztény sajtóban -

testesül meg a liberalizmus mint politikai irányzat, s az ellene folytatott harcot mindenhol összekapcsolták az antiszemitizmussal is. A szabadkőművességet titkos társaság volta, misztikus szertartásai, köréje fonódott romantikus dicsfény különösen alkalmassá tette arra, hogy benne találják föl egy zsidó liberális világ-összeesküvés parancsnoki központját és politikai szervezetét.

23 A 18. században istentagadónak kikiáltott szabadkőnn'ivességet a 19. és a 20. században a klerikális, konzervatív és jobboldali körök már olyan, a világot átfogó szervezet tagjaiként tüntették fel, amely minden hagyományos erkölcsi és nemzeti érték megsemmisítésére tör. Ez megjelenik a Szombathelyi Újság hasábjain, A szabadkőművesek ideálja című cikkben is: „Erkölcsök? Van-e ilyen oly országban, ahol az abszinth, ez a testet ölő pálinka és a pornográfia (piszok irodalom) a nemzetnevelő eszköz. ...A legszomorúbb jelenség, kétségkívül az, hogy a nyíltan hirdetett erkölcstelenség az ifjúságot, a jövő nemzedékét is mételyezi."''

14

' A liberalizmust, a tőkét és a polgárosodást, a zsidóságot, valamint a szabadkőművességet azonosítva festették fel a zsidó-plutokrata-szabadkőműves világméretű összeesküvés rémképét, és igyekeztek hangulatot kelteni ellene. A politikai antiszemitizmus képviselői kezdettől a legindulatosabban fordultak a szabadkőművesség ellen. 25 FÉLELEM A SZEKULARIZÁCIÓTÓL A keresztény - elsősorban a katolikus - egyház vált a modernizáció fő ellenzőjévé, mivel a felvilágosodás eszméi magával hozták az egyház szekularizációjának felgyorsulását. A legtöbb modernizációs folyamatot így, amely a modern polgári állam megteremtésének jegyében született, a keresztény egyház elleni zsidó ármánynak tulajdonítottak, amely az egyházi monopóliumok megszűntetésére törekszik, ezáltal rombolva a nemzeti jelleget. „Zsidókérdés bíz ez, - írta a Szabadgondolat folyóirat kapcsán a Szombathelyi Újság - mert ebben az árban úszó emberek 9/10 része a Mózeshitűek modernizált részéhez tartozik, de nyilvánosságra hozott programjuk az általuk elnevezett »világszemlélet«, azt bőségesen igazolja."

21

' Hasonló „elem" jelenik meg A polgári házasság csődje című cikk kapcsán is. „Ne tagadja senki, hogy a polgári házasság behozatalának egyik fő célja a rúgás volt, amelyet a katholikus egyháznak szántak. A hamis bölcselettel dolgozó, ferdén értelmezett liberalizmus minél fájóbban iparkodott rendezni ezt az egyházrugást, s megcsinálta a polgári házasságot a mostani paragrafusaival..."

a7 Példaként hozhatnánk még az oktatás modernizációját, amelyet az egyház szintén támadásként értelmezett, és amely a világi, politikai sajtó hasábjain is hasonló éllel jelent meg, mint azt A szabadkőműves tanárság akciója című cikk is mutatja. „... Akik nem is olyan régen emancipálták a zsidóságot, bizonyára nem hitték el, hogy eljön még az idő, amikor a kereszténységet kell Magyarországon emancipálni a gyermekmaroknyi szabadkőművességtől.''''^ A polgári házasság elleni egyházi fellépés, vagy az egyházi oktatás világivá válása csak egy-egy példája a szekularizáció-ellenes attitűdöknek. Mivel az állam és egyház különválasztása az egyház számára határozottan negatív élt kapott, ezt kellet társítani valamiféle hasonló negatív csoporthoz. A moderni66