Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - ADATTÁR - Káldy Lajos: Volt egyszer egy szabadiskola. - Emlékeim a Derkovits Körről, 1946-1958-

DOJILVKOVITS PÉTER „A SZOMBATHELYI GYŰLÉSEN URAM Ő NAGYSÁGA OTT JELEN LEVEN, ÉS A VARMEGYÉT MEGVENDÉGELTE..." - NÁDASDY (III.) FERENC VAS VÁRMEGYE FŐISPÁNJA ÉS A RENDEK LAKOMÁJA 1645-BEN A 17. századi vármegyék politikai- és közéletének Idemelkedő mozzanatairól, a közgyűlések, és a gyakorta közvetlenül utánuk sorra kerülő törvényszékek megrendezésének gyakorlatáról, a részt vevő rendek pontos számáról máig is alig rendelkezünk konkrét ismeretekkel. A megyei közélet Idemelkedő eseményéről alapvetően a congregatiók által tárgyalt ügyekre vonatkozó közgyíilési jegyzőkönyvek tömör bejegyzései isméitek, amelyek elsősorban illusztratív módon - azaz nem teljeskörűen - a megjelent főrendeket, illetve többnyire azok képviselőit, továbbá a legfontosabb ügyek tárgyalásának tömör ismertetését tartalmazzák.

1 Az alábbi dokumentum a közgyűlésre összegyűlő rendek közötti társadalmi érintkezés, kommunikáció vizsgálatához kíván speciális szempontból egy adalékkal szolgálni. Speciális, mert Nádasdy (III.) Ferenc azon költségeit rögzíti, amelyek a rendek pontosan meg nem határozott, isméit körének az 1645. április 26-ai, május 10-ei közgyűléseket követően a főispáni megvendégelésével jártak. A vármegyék belső élete szempontjából az 1645. év a háborús esztendők közé számított. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hosszas húzódozás után, deklaráltan a protestáns vallásszabadság védelmében, fölöttébb erős svéd bíztatásra, csak 1643-ban lépett be a harmincéves habomba. 1644-ben Gyulafehérvárról (ma: Alba Iulia, Románia) kiindulva sikeres hadjáratot vezetett FelsőMagyarországon, de Alsó-Magyarországon a Lennart Torstensson svéd fővezér hadaival történő egyesülés helyett április 9-én Esterházy Miklós gróf, nádor vezette seregekbe ütközött; vereséget szenvedett, és Hans von Götz, Johann Puchhaim generálisok hadai elől a Tisza mögé vonult. 1645 januárjában az erdélyi fejedelem és az uralkodó, III. Ferdinánd közötti nagyszombati (ma: Tyrnava, Szlovákia) béketárgyalások azzal kecsegtettek, hogy eredménnyel zárulhatnak: a királyi biztosok elfogadták I. Rákóczi György követeléseit - szabad vallásgyakorlat, templomhasználat, országgyűlés döntése a sérelmes ügyekben -, de minthogy a fejedelem személyes igényei ügyében nem történt megfelelő megállapodás, március végén a béketárgyalások megszakadtak. Április során Rákóczi Zsigmond és Kemény János parancsnoksága alatt az erdélyi seregek támadást indítottak, újra felmerült a közvetlen svéd-erdélyi katonai együttmű31