Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
4. szám - Nagy Zoltán: Egy 19. századi Vas vármegyei kultusztárgy nyomában. - Than Mór Batthyány Lajos olajfestésű arcképétől Wieber Mariann öltöztetett, szobráig -
latai meglepőek, okszerűen erősek."** Szemere Bertalan 1852-ben, az emigrációban foglalta össze és vetette papírra nézeteit. „Batthyány, ki ment volt minden nem nemes ambíciótól, egy erőteljes, pozitív tevékeny státusférfiú, kinek azon óriás - de őszinte, utógondolat nélkül, becsülettel megkísértett - vállalata: a dinasztia és nemzet érdekét összeolvasztani - életébe került. Őbenne Magyarország inkább Orániai Vilmost veszté el az okos státusférfiút - Kossuth, a hiú izgató életben maradt... Az alkotmányos Magyarországnak ő hőse volt, a letiportnak mártírja lett. " a;í A Blackwell által 1865-ben összeállított - németről magyarra fordított - jellemrajzok így mutatták be: „Batthyány Lajos kétségkívül rendkívüli képességekkel megáldott ember volt. Jelleme, miként arcának vonásai, valamiféle antik jelleggel bírtak... Büszke és gőgös volt viselkedése, ingerlékeny természetű és nemeslelkü, felruházva rendkívüli okossággal és becsületességgel döntéseiben. Átjárta őt saját vidámságának érzése, s ha helyesnek ítélt meg valamit, igen szilárd volt döntésében, oly makacssággal kitartott amellett, hogy nem lehetett meggyőzni... Batthyány Lajos túl büszke volt az udvari légkörhöz. Öntudatos büszkeségében őszintén elmondta véleményét és követelte, hogy tegyék jóvá az igazságtalanságot, tévedéseket... bizonyosra vette, hogy a becsületesség a nemesség alapvető ismérve. " a * Henszlmann Imre, a híres régész, miitörténész, egyetemi tanár pedig így jellemezte a Vasárnapi Újság hasábjain Alexy szobrát méltatva: „Széles domború homlokán a mély gondolatnak, arcvonásainak a nemes nyugodtság, s féifias önbizalomnak kifejezése, egész magatartcisán és alakján a fesztelen wiasscig. s keresetlen méltóság vonzereje mely teljes életében annyira sajátja volt. " a5 A kortársak és szemtanúk Batthyány grófról alkotott képe magába foglalja mindazt, amit Barabás ecsetje és rajzvesszője segítségével az 184-6 és 1848 közötti időszakban született alkotásaiban elénk tár. Magyarország első miniszterelnökének viszonylag fiatalon, 40 éves korában kellett meghalnia. A festők és szobrászok számára nem kínálkozott több magáncélú, illetve reprezentatív képmás, hogy kultuszát megalkossák, így a későbbiekben a meglévőket másolták, alakítgatták át a mártír vértanú képét megőrizve, Batthyány életének jelentős eseményeit és tragikus halálának, majd újratemetésének motívumait felhasználva. A képzőművészetben új elemet hozott Alexy Károly bécsi Akadémián tanult fiatal szobrászművész gipszből megmintázott fél életnagyságú Batthyányi ábrázoló mellszobra, amely azonban a szabadságharc leverésének időszakában elpusztult. Alexyt a forradalomban való részvétele miatt fogságra ítélték, amelyből szabadulva 1852-ben Londonba távozott. 1855-ben Barabás Miidós jól sikerült mellképét formázva ezüstözött rézből egy 32 cm magas, kisméretű Batthyány szobrot készített el, amellyel elnyerte a művészeti körök elismerését. a(> A magyarországi önkényuralom szorítása az 1860-as évek elejére enyhült valamelyest, napvilágot látott az Októberi Diploma, megkezdhették ténykedésüket a megyei alkotmányos intézmények. A száműzetésből Batthyány özvegye is hazatért, a művészek közül Alexy Károly 1861ben Pesten telepedett le, s ott főreáliskola! tanárként tevékenykedett. 88
