Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
4. szám - Katona Attila: Egy megölt eszme, egy ártatlan vértanú. - Batthyány Lajos emlékezete Vas vármegyében a dualizmus korában -
más-más adatok szerepelnek" 00 Még az évszám sem stimmelt, nos ilyen bizonytalan alapra rászervezni ünnepségeket meglehetősen problematikusnak tűnik. 31 A nemzeti gyásznap, október 6-a víziójához inkább illettek a hősiességét idéző a honvédtábornokok, mint az ártatlan miniszterelnök. A 19. század utolsó évtizedeiben, ezekben a napokban, rendszeresen folytak adománygyűjtések az agg honvédek számára. A sajtó hasábjain felbukkanó Batthyány-kép a civil politikusra és nem a hadseregszervezőre, az önvédelmi harc organizálójára koncentrált. Az aradi hősökre való megemlékezések érzelmi hatását jelentősen csökkentette, hogy az előző napokban tartották Ferenc József névnapját. A két nappal későbbi nemzeti gyásznapon ezért általában beszéltek a nemzet halottjairól, mártírjairól. A summázat valahogy mindig így hangzott, hogy nemcsak élni tudtak a nemzetéit, hanem ha kellett meghalni is. „Silány és nyomorult az a nemzet, melynek se hagyományai, se a hazáért és szabadságért kimúlt vértanúi nincsenek."'™ - írta a századforduló vezető helyi publicista Kaffehr Béla. A megemlékező cikkek különben is csak nagy általánosságot tartalmaztak és hangulatukban, értékrendjükben mindig a jelen sivárságára mutattak rá. A múlt hőseit állították szembe a jelen lusta törpéivel, az egykori idealistákat az akkori pénzimádókkal, a szabadságpártiak a szolgalelkűekkel.'" AZ OBELISZKTÓL A SZOBORIG: 1899-1913 A millennium időszakot követően aztán számtalan okból jelentős átalakult a '48-as kultusz. A kommunikatív szakaszból a kulturális szakaszába lépett a kollektív emlékezet. A félévszázados évfordulón látványos megemlékezésekre kerül sor a vasi megyeszékhelyen is, még a politikai kompromisszum jegyében született 1898. évi V. törvénnyel megvalósított április 11-ikét is megünnepelték. 36 A szabadságharc bukásának félévszázados évfordulóján zajló megemlékezések lehetőséget adhattak arra, hogy a mártír miniszterelnök kultuszában is változás álljon be. A vármegyei ünnepségek közül két eseménysort érdemes kiemelni, felidézni a szombathelyit és az ikervárit. A megyeszékhely emlék-rendezvényét az előző esztendőben alakult Nemzeti Szövetség szervezte/ 7 Maga az egyesület is azzal a céllal jött létre, hogy a nemzetépítést - ami alatt nyilván a nemzeti kultuszok kialakítását is gondolták, meg a felnőtt korosztályok szellemformálását, ellenőrzését - ne csak az állam végezze a maga bürokratikus eszközeivel, hanem a társadalom is.' 18 A szövetség vezetői a megyei szabadelvű párt meghatározó, köztiszteletben álló alakjai: Ernuszt József, Jánossy Gábor, Éhen Gyula polgármester, Halász Ferenc tanfelügyelők voltak. így nem lehetett kétséges, hogy a nyilatkozatok ellenére a szándékok mögött a kormánypárt támogatása is szerepet kapott.'* 9 1899. október 5-én az ünnepre szólító felhívásukban a mártír miniszterelnök nevét meg sem említették (!), csak a honvédtábornokokét. A gyászistentiszteletet egyébiránt a székesegyházban tartották Horváth István prépost plébános celebrálásával, október 6-án délelőtt 10 órakor.* 0 1899 októberében adták át a szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban Zala György „aradi vértanukat ábrázoló gyönyörű szobormintáit, " 4l amit a miniszterelnök unokájának felesége gróf Batthyány Lajosné, született gróf 74