Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Johann Seedoch: Batthyány Lajos gróf szalónaki és vasdobrai uradalmának a Cs. Kir. Kamarai Igazgatóság részére történő átadása 1850-ben

után a községnek saját erdeje volt, az uradalom nem engedélyezte a faizást, csakúgy mint a legeltetést, bár az uradalomnak legeltetési joga volt a községi erdőben. Vasdobrán évente két országos vásárt tartottak, mégpedig Szent István (augusztus 20.) és Mindenszentek (november 1.) napján, melyeken az uradalom helypénzt szedett. Állandó bevételként 136 pengőforint 15 krajcárral számolhattak. II. „Unter Drassen (Alsó Strázsa)" - Unterdrosen, magyar neve: Alsóstrázsa (ma: St. Martin an der Raab, Ausztria). A mezővárosban korábban 9 1/2 jobbágy- és 38 zsellértelek volt. A 434 lakos a rábaszentmártoni (ma: St. Martin an der Raab, Ausztria) plébániához tartozott. Alsóstrázsán az uradalom három belterületi földet bírt, mégpedig a malomhoz, a kocsmához és a téglaégető kemencéhez tartozót. A Rába mellett álló őrlőmalom hatkerekes volt, és benne működött egy kévedöngölő és egy deszkafűrész. A településen évente három országos vásárt tartottak, mégpedig Szent György (április 24.), Szent Lőrinc (augusztus 10.) és Szent Márton (november 11.) napján, amelyeken beszedett helypénzek az uradalmat illették. Több olyan jobbágy élt itt, akik úrbéres illetőségülalél több szántóföldet és rétet bírtak, amelyek használatáért évente összesen 12 2/3 köböl

9 rozsot, 15 5/6 köböl zabot és 15 5/6 köböl kölest szoktak fizetni, és akiket emiatt köblösjobbágyoknak neveztek. Az állandó bevételek 1946 pengőforint 29 krajcárt tettek ki. A 25. § megemlítette, hogy Alsóstrázsát - miután a rábaszentmártoni plébánia filiája volt és szorosan kapcsolódott is ahhoz - a mindennapi életben általában Rábaszentmártonnak nevezték. III. „Neu Mayerhof (Uj Major)" E puszta „Unter Diassen, Minihof

, és „Toiber", azaz Alsóstrázsa, Kistótlak (ma: Windisch Minihof, Ausztria) és Döbör (ma: Doiber, Ausztria) között terült el. Teljes egészében az uradalom tulajdonát képezte, és általában alsóstrázsai újmajomak nevezték. Az uradalomnak 107 hold szántóföldje, 11 hold rétje és 4 hold erdeje volt itt. A major épületei egy dombon álltak. Két pár ökör volt a vonósmarlia-állomány, és mellettük 15 tehenet is összeírtak, amelyek szerény mennyiségű tejet adtak. IV. „Ober Drassen (Felső Strázsa)" - magyar neve: Felsőstrázsa (ma: Oberdrossen, Auszttia). Itt az uradalomnak 13 3/4 jobbágytelke és 13 úrbéres zsellére volt, jelenleg azonban csak 2 3/8 hold allódiális földet bír, amelyért évente 2 pengőforint 18 krajcárt fizetnek. A kocsmáitatási jogokat nemsokára árendába adják. V. „Türke" - magyar neve: Magasfok (ma: Trdkova, Szlovénia) A 322 lakost számláló falu - amelyben 9 1/4 jobbágy- és 12 úrbéres zsellértelek volt - a felsőszölnöki plébániához tartozott. Az uradalomnak itt 85 1/2 hold szántóföldje, 2 1/2 hold rétje, 137 hold erdeje, egy domb kellős közepén álló gazdasági udvarban 158 birkája, valamint a faluban egy kocsmája volt. Az állandó bevételek összege 49 pengő forint 10 krajcár. 66