Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Johann Seedoch: Batthyány Lajos gróf szalónaki és vasdobrai uradalmának a Cs. Kir. Kamarai Igazgatóság részére történő átadása 1850-ben

VIII. „Punicz" - magyai- neve: Pónic (ma: Punitz, Ausztria). A falu határában a szalónaki uradalomnak egy, a közös grófi erdőségekből kihasított, 590 10/32 hold területű erdeje volt. IX. ,JMiedlingsdorf (Mérem)" - magyar neve: Mérem. E településen az uradalom a korábbi 5 3/4 jobbágytelek elvesztése után mindössze a kocsmáitatás árendálásáért évente fizetett 10 pengő forinttal, valamint a Batthyány Gusztávval és a községgel közös legeltetési joggal rendelkezett. X. „Welgersdorf (Welege)" - magyar neve: Veleg. E faluban a szalónaki uradalom a korábbi 10 1/4 jobbágytelek elvesztését követően a kocsmabérletért járó évi 55 pengőforintot szedte be, továbbá a Batthyány Gusztávval és a községgel közös legeltetési jogot mondhatta magáénak. XI. „Wolfau (Farkasfalva)" - magyar neve: Vasfarkasfalva (ma: Wolfau, Ausztria). A Stájerországgal határos faluban lévő 29 3/4 telek kizárólag a szalónaki uradalmat illette. 1363 főnyi lakosságának önálló kegyúri plébániája volt, és elsősorban állattenyésztésből, gyümölcstermesztésből és kereskedelemből éltek. Az uradalom tulajdonában volt a kocsma a mészárszékkel együtt, a zsidó árendás ház, 2 malom - amelyek közül kisebbik a Hidaspatak melletti, a nagyobbik pedig a Lapincs (Xafnitz) mellett álló liszt- és fűrészmalom, kiegészülve egy kévedöngölővel -, a vadászház, valamint a major. Utóbbi területén állt a tiszti lakás, az ökör- és lóistálló, a juhász- és béreslakás, az 500 állat számára épített juhakol és a cséplőpajta a gabonacsűrrel. Egy pár lovat, egy pár ökröt és 306 birkát írtak össze. Az uradalmi szántóföldek és rétek összesen 172 1/2 hold, az erdők 414 hold kiterjedésűek voltak. A 278 hold nagyságú legelőn és a 372 hold nagyságú községi erdőben az uradalomnak legeltetési joga volt. XH. „Kemetten (Komeath)" - magyar neve: Vaskonyát (ma: Kemeten, Ausztria). Ez, a 25 7/8 telekből álló falu - amely csak és kizárólag a szalónaki uradalomé volt - 973 lakost számlált, akik önálló plébániát képeztek, amely a vallásalap irányítása alatt állt. Itt is bírt az uradalom egy kocsmát, egy malmot, egy majort, amelyhez 114 hold szántó, valamint 6 1/2 hold rét tartozott, továbbá egy 461 1/2 hold nagyságú lucfenyvest. A majorban állt a juhászlakás, a disznóól, az 500 állat számára épített birkaól, valamint egy cséplőpajta gabonacsűrrel. Négy ökröt és 300 birkát regisztráltak, és éves állandó bevételként 186 pengőforint 48 krajcárt kalkuláltak. Hegyvámként illette meg az uradalmat „Wolfau, Kemetten, Washegy, Rába Keresztúr, Czaling, Königsdoif, Liempach, Puniz, Dobay" és „Szent Miklós" községekben, azaz Vasfarkasfalván, Vaskomjáton, Csejkén, Rábakeresztúron, Újkörtvélyesen (ma: Zahling, Ausztria), Királyfalván (ma: Königsdoif, Ausztria), Hárspatakon (ma: Limbach, Ausztria), Pónicon, Tobajban (ma: Tobaj, Ausztria) és Várszentniildóson (ma: St. Nikolaus im Burgenland, Ausztria), tehát az uradalmi központtól távoleső helységekben, összesen 583 3/4 akó bor és 149 mérő

8 zab. 63