Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Gácsi József Ákos: Az ikervári Batthyány-kastély két terve

A szabadságharc leverése után Batthyány Lajost kivégezték, birtokait a bé­csi kamarilla elkoboztatta. Az akkori leltár bizonyítja, hogy nemcsak külse­jében volt jelentős az épület, hanem bútorzatával, a 19. század második felére 600 darabos nagyságrendűre növekvő rézkarcgyűjteményével és 6000 kötetes könyvtárával is kiemelkedett a kor kastélyai közül. 12 Mindezek mára teljesen eltűntek, annak ellenére, hogy a Idegyezés idején az uradalom visszakeriilt a család tulajdonába, de a gazdaságot már nem sikerült felvirágoztatni. (Az első villamoserőmű a Rábán, vagy a cukorgyártás fellendítése sem adott kellő ala­pot erre). 1916-ban eladták az államnak. Az Országos Hadigondozó Hivatal vette kezelésbe katonák gyógykezelése céljából, majd a Mi Asszonyunk Kongre­gáció menhelyet üzemeltetett itt, 1950 után állami gondozottak otthona lett. 13 Többszöri átalakítás után jelenleg újra magánkézben van. A tulajdonos 2002-ben Elder Dezső építészt bízta meg a kastély és melléképületeinek át­tervezésével. A munka elkészült, de a megvalósítás még várat magára. JEGYZETEK Somkulhy Ferenc - Tóth József: Vas megye arborétumai és kúriákertjei. Szombathely, 2000. (to­vábbiakban: SomkuÜiy - Tóth, 2000.) 44. p. (Vas megye különleges arborétumai és kúriakertjei; 1.); Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. 5. köt. Vas megye kastélyai és kúriái. Bp., 2004. (továb­biakban: Virág, 2004.) 81-86. p.; Tóth József: Az ikervári Batthyány-kastélypark 1850. évi nö­vénylistája. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2005. 1. sz. 39. p. a Vasvárniegye. Balogh Gyula et al. Bp., 1898. (továbbiakban: Balogh, 1898.) 44. p. (Ma­gyarország vármegyéi és városai; 3.) :i ZádorAnna: Pollack Mihály, 1773-1855. Bp., 1960. 514 p. 4 Ybl Ervin: Ybl Miidós. Bp., 1956. 240 p.; Ybl Miklós építész, 1814-1891. A Hild-Ybl Ala­pítvány kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban, 1991. deccmber-1992. március. A kiáll, anyagát vál. Gerle János. Szcrk. Kemény Mária, Farbaky Péter. Bp., 1991. 279 p., XVI t.; Ybl Miklós. Szcrk. Gerle János. Bp., 2002. 211 p. (Az építészet mesterei) Endrődy Tamásné Katona Terézia: Ybl Miklós építőművész életrajza (továbbiakban: End­rődy, 1998.) http://www.ymmf.hu/foiskola/eletrajz.html (Megtekintve: 2007. október 10.) ' Manfred Wundram - Thomas Papé: Andrea Palladio, 1508-1580. Architekt zwischen Rene­issance und Barock. Köln, 1988. 245 p.; Hajnóczy Gábor: Andrea Palladio. Bp., 1979. 160 p.: B. Szűcs Margit: Az építészet története. Újkor. Reneszánsz. 2. kiad. Bp., 1986. (továbbiak­ban: B. Szűcs, 1986.) 175-198. p. 7 B. Szűcs, 1986. 107-116. p. C Ilarrach Erzsébet - Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Településtörténet, építészettörténet, művelődéstörténet. Szombathely, 1983. 127-128. p. ö Somkuthy- Tóth, 2000. 44. p. Budapest Főváros Levéltára. Tervtár Építészek, vállalkozók, vállalatok, beruházók tervei. Ybl Miklós hagyatéka 92/1-2. Az 1. képet közölte: Saját utamat jártam. Batthyány Lajos mi­niszterelnök, 1807-1849. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2007. 29. p. 11 Endrődy, 1998. 12 Balogh, 1898. 44. p. 18 Somkuthy - Tóth, 2000. 44. p.; Virág, 2004. 84. p. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom