Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
4. szám - Gácsi József Ákos: Az ikervári Batthyány-kastély két terve
GÁCSI JÓZSEF ÁKOS AZ IKERVÁRI BATTHYÁNY-KASTÉLY KÉT TERVE Batthyány Lajos gróf (1807-1849) 1831-ben vette át az ikervári birtok irányítását, amelynek gazdasága ekkor zilált, adóságokkal terhelt volt. 1 Külföldön szerzett tapasztalatai és a kor haladó nézetei vezérelték, ezek alapján és mentén alakította át gazdaságát, korszerű gazdálkodási és értékesítési módszereket vezetett be. Meghonosította a selyemhernyó-tenyésztést és cukorgyárat alapított Péterfán (ma: Ikervár). 8 Pártfogolta az építészetet is, és amikor lehetőségei engedték, megbízást adott két fiatal, Pesten praktizáló építésznek, Pollack Ágostonnak (1807-1872) - a nagy klasszicista építész, Pollack Mihály 3 (1773-1855) fia - és Ybl Miklósnak 4 (1814—1891) az ikervári régi barokk stílusú főúri lak átépítésére. A két építész nem sokkal korábban, 1841-ben nyitott önálló irodát Pesten, a Dorottya utcában. Ismeretségük azonban korábbi: a fiatal Ybl, mintán végzett a párizsi tanulmányaival, Pollack Mihály műhelyében töltötte inasévét 1831 és 1832 között, majd szabadulását követően onnan indult a mester ajánlóleveleivel további tanulmányaira Bécsbe, Koch Henrik irodájába, majd Münchenbe, és vándorlására Tirolon át Itáliába. Első közös munkájuk a debreceni Nagytemplom áttervezése lett volna, de az - pénzhiány miatt - meghiúsult. Batthyány Lajostól 1847-ben kapták a megbízást, de a szakirodalom szerint ekkor már az első kastélytervét készítő Yblé volt a munka oroszlánrésze. A késő klasszicista stílusú épületen érződik Pollack Ágoston felfogása és Ybl itáliai útjának tapasztalatai, az olasz reneszánsz mestereinek rá gyakorolt főleg Andrea Palladio (1508-1580)° és Donate Bramante 7 (1444-1514) épületeinek - hatása. A régi alapfalak felhasználásával, az alacsony barokk földszintre mint talapzatra épült a kastély épülete. A szimmetrikus elrendezés - az igényelt további funkciók inkább egy külön épületben, az úgynevezett Idskastélyban kaptak helyet, amelyet egy fedett folyosó kötött össze a nagy épülettel -, a rizalitokkal hangsúlyozott tengelyek, a lépcsőzetes elrendezés, „gúla"-forma mind-mind az olasz reneszánsz és főleg Palladio jegyeit őrzik. A főhomlokzaton megjelenő íves nyílások között feltűnik a „Palladio-motívnm" - a középrizalit íves nyílászáróit hangsúlyozó visszaugrásba elhelyezett íves záródású ablak, két egyenes ablakkal kisérve - is. 8 Az olasz reneszánsz stílusban megépített kastély hozzá mérhető parkkal, reneszánsz kerttel együtt alkotott egészet. A parkot átszelte a Rába folyó, egy tavat képezve. 9 38