Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - ADATTÁR - Káldy Lajos: Volt egyszer egy szabadiskola. - Emlékeim a Derkovits Körről, 1946-1958-

Majthényi ellentmondásos személyiség volt, jól vezette a munkacsoportot. (A Derkovits Körhöz nem volt köze.) Havonta legalább egyszer összehívta a tagságot. Ez alatt az idő alatt jött létre a Képzőművészeti Alap Galériája, amely később Képcsarnok néven vált ismertté országszerte. Szombathelyen is megnyílt a boltja a mai Király és Petőfi utca sarkán lévő házban, ott ma egy pénzintézet van. Hábetler Márta férje, Szabó Feri lett az üzletvezető, aki igen jó kereskedőnek bizonyult. (A Képcsarnok később új épületben, jóval nagyobb alapterületen kapott helyet a Király utcában.) Az új bolthelyiség kialakításában, megszervezésében nagy szerepe volt Majthényinek, aki ennek az épületnek az udvari részén kapott műtermi lakást is. Segítette a mmdennapjainkat az a tény, hogy a Képzőművészeti Alaptól jöttek hozzánk is rendszeresen vásárolni. Elsősorban Lődör Jenőnek, Artner Ferencnek segített sokat a megélhetésben. Másoktól is vásároltak. Tőlem is. Egy ideig. Majthényi fejlesztette a könyvtárat. Rendszeresen megvette az ííj képzőművészeti könyveket. A műterem ablakára vastag pokrócfüggöny kemlt, mert a vékony üvegfal mögött gyorsan kihűlt a terem. Az északi fal egyetlen üvegfelület volt, hisz fényképész-műteremnek épült. A vastag pokrócfüggöny jól bevált, a fűrészporos kályhát később gázfűtés váltotta fel. Erdemei voltak a zsennyei művésztelep fejlesztésében, az országos képzőművészeti életbe való bekapcsolásába. Erről majd később szólok. A DERKOVITS KÖR Ezen a néven rögzült az emlékezetben, bár hivatalos neve többször is változott. Jó szívvel gondolok erre a bensőséges kis közösségre. Családias, bensőséges volt, bár tagsága folyamatosan cserélődött. Elmaradtak a régiek: házasságot kötöttek, tanulmányokat folytattak, munkahelyet változtattak. Az elsők közül azonban néhányan megmaradtunk éveken át. Minket a tanáraink megtiszteltek azzal is, hogy lakásukon találkozhattunk velük, mind Radnóti Kovácsékkal, mint Burány tatával. Legtöbbször este mentünk hozzájuk, nem igényelték az előzetes bejelentést, mindig szívesen fogadtak. Radnóti Kovács Árpád apósával, Fábián Gyulával sokat beszélgettem, élveztem palócos tájszólását. Árpádnak két képéhez is modellt álltam. A Kalodás képen én voltam az egyik rebellis, a Szent Quirin vértanúságán pedig a római katonát festette rólam. Burány tata feleségével és lányával menekült Miskolcról. A Szabó Miklós utca 14. sz. alatt laktak, egy kis szoba-konyhás lakásban. Nagyobbat nem is igényeltek, pedig Burány tata tanácstag volt, kaphatott volna. Néha négyenöten is összejöttünk náluk, a csöpp konyhában. Egyszer ott egy suszteráj is alakult. Voltak köztünk cipőgyáriak is, akik az üzletben megvették a bőrt, a városban akadt valaki, aki megvarrta a felsőrészt, kaptafa is került elő valahonnan, így itt készültek a strapabíró horgászcipők, sorozatban. A tata kislánya egy fekete szépség volt. Nem udvaroltunk neki - noha huncut, belevaló diáklány volt - mert Benkő Laci is, és én is nősülni készültem. 22