Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Erdődy Gábor: A horvát kérdés belgiumi megítélése a Batthyány-kormány időszakában

katonai kordon felállítását tervezik integritásuk megvédése érdekében. Május 28-án pedig immár bevégzett tényként nyilatkozott a Magyar- és Horvátország közötti szakadás bekövetkezéséről és a Habsburg Birodalom várható közeli felbomlásának forgatókönyvét ismertette.

30 Meggyőződése volt ugyanis, hogy a védelmezőjét a szlávokban kereső udvar magatartása következtében egy a germánok és a szlávok közötti „rettenetes háború"

81 közeledik feltartóztathatatlanul. A namuri radikális republikánus fórum június 4-ei bejelentése szerint Jellacic a magyar kormánnyal szembeni folyamatos lázadás állapotába helyezkedett. Megerősítette továbbá a május 15-én megtartott karlócai (ma: Szremszki Karlovci, Szerbia) szerb nemzetgyűlés magyarellenes határozatairól, egy délszláv királyság létrehozása szándékáról, valamint az erdélyi országgyűlésnek az uniót jóváhagyó döntéséről terjengő híreket, és beszámolt a horvát tartománygyűlés királyi tiltás ellenére történt illegális megnyitásáról.

38 A Brüsszelben megjelenő ultra-liberális L'Indispensable ugyancsak átvette azt a hírt, hogy az illír népesség teljes lázadásban van, és egy 7000-8000 önkéntesből álló csapat gyújtogatva pusztítja a vidéket, miközben barbár gyilkosságokat hajt végre.

33 Az ugyancsak brüsszeli L'Indépendance Belge ugyanakkor már június 11-én részletes és hiteles tájékoztatóban

34 értesítette a közönséget arról, hogy a Habsburg-kamarílla egyik tagja, Ferenc Károly főherceg megparancsolta a horvát bánnak, hogy ne teljesítse a neki küldött hivatalos királyi rendeleteket, és kizárólag az általa ellenjegyzett utasításokat hajtsa végre. Jellacic pozíciójának látványos megerősödése bizonyítékaként értékelte továbbá azt a fontos fejleményt is, hogy a tábornoknak sikerült Horvátország körül egy gyakorlatilag „cordon militaire"-ként működő rendszert kiépítenie, továbbá 8000 puskához jutnia a tengeren keresztül. A brüsszeli mérsékelt progresszív liberális fórum határozottan és egyértelműen leleplezte tehát az ellenforradalom színpadok mögötti aktivitását, és egyben megjelölte annak főszereplőit. Másnap pedig arról tájékoztatta olvasóit,

35 hogy a május 15-én, Karlócán összegyűlt magyarországi szerbek 12 tagú bizottságot létrehozva deklarálták nemzetiségük függetlenségét, majd küldöttséget indítottak Habsburg uralkodójukhoz a legfőbb politikai céljukként megfogalmazott területi autonómia elismertetése reményében. Néhány nappal később

30 az Erdélyben állomásozó katonaság, valamint a román parasztok közötti komoly konfliktus érlelődéséről jelentek meg hírek, amelyek külön kiemelték, hogy a fellázadt román parasztok sorozatosan feldúlják a nemesi birtokokat. A republikánus Le Liberal liégeois pedig már május 15-én felhívta a figyelmet a Magyarország és Törökország al-dunai tartományaiban kibontakozó, a nemzeti egység és a szabadság jelszavait zászlójukra tűző, és a szerbek lakta magyar területekre is átterjedő szerb nemzetiségi mozgalmala'a, amelyekre - akárcsak a románok és a lengyelek - biztosan számíthatnak Franciaország rokonszenvére is.

37 Az erdélyi ellentétek kiéleződéséről tájékoztatva a namuri L'

Eclair eur július 9-én arról értesített, hogy a magyar kormány rendkívüli hatalommal felruházott biztosa kihirdette a katonai bíráskodást az ország teljes területére. Jelezte továbbá, hogy a szerbek a bevezetett intézkedések ellenére jelentős győzelmeket arattak ellenségeik felett Kikinda közelében.

38 21