Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
4. szám - Molnár András: Batthyány Lajos gróf Vas vármegye reformkori közéletében, 1831-1847
A pozsonyi országgyűlésre 1839 júniusában ugyan megyegyűlési tapasztalat nélkül érkező, ám művelt, tájékozott és roppant céltudatos Batthyány alig néhány hét elteltével a szerveződő főrendi ellenzék vezéregyéniségévé vált. A gróf kevésbé a felsőtábla nyilvános ülésein, sokkal inkább a kulisszák mögött, a saját szállásán, valamint az ellenzéki kiskaszinóban tartott előkészítő tanácskozásokon érvényesítette befolyását. 1 * A nemzeti arisztokrácia vezetésével megvalósítani kívánt, lényegében azonban a Deák Ferenc vezette köznemesi ellenzék elképzeléseivel megegyező liberális reformprogramját 1839 decemberében fejtette ki a kiskaszinóhoz benyújtott emlékiratában. Batthyány itt többek között arról írt, hogy a liberális főnemeseknek céljaik elérése érdekében a kezdeményezési joggal rendelkező alsótáblára is politikai nyomást kell gyakorolniuk. Ennek egyik lehetséges módja, ha megkísérlik befolyásolni a vármegyéket, annak érdekében, hogy azok ellenzéki követeket válasszanak, a követeknek adandó utasításokat pedig a liberális reformelképzeléseknek megfelelően, előre kidolgozott, egységes, ellenzéki szellemben készítsék. 1 '" 1 A mágnásellenzék gyakorlatilag ezt az elképzelést valósította meg, amikor a diéta idején több vármegyében is próbálkozott a követek és a követutasítások közvetlen befolyásolásával. Batthyány elsősorban saját megyéjében, Vasban kísérelte meg érvényesíteni befolyását. Vas vármegye 1839. augusztus 8-ai közgyűlésén helyi főnemesi barátaival, Erdődy Sándor, Széchenyi János és Zichy Hermann grófokkal együtt jelent meg, hogy elérje a kormánypárttal összejátszó vasi követ, Zárka János visszahívását. Batthyány azonban a közgyűlés nyilvánossága előtt nem támadta meg Zárkát, és az országgyűlésről is mérsékelten szólt. Zárka visszahívatása tehát - ha tett is Batthyány a kulisszák mögött erre lépéseket - elmaradt, ugyanúgy, mint Vas vámiegye követutasításainak átdolgozása. Batthyány a későbbiekben - néhány ritka eset kivételével - óvakodott Vas vármegye közvetlen befolyásolásától, legfeljebb áttételes módon, a helyi közéletben rendszeresebbenjelenlévő mágnás barátainak segítségével törekedhetett erre. 16 Az országgyűlés végeztével, 1840 nyarán a Batthyány vezetette főrendi ellenzék pozsonyi társasága szétoszlott, és nem volt olyan politikai fórum, amely továbbra is összefoghatta volna őket. Ekkor még úgy látszott, hogy a következő évek politikai közvéleményét döntő részben a vámiegyékben folyó viták, így végső soron maguk a törvényhatóságok fogják befolyásolni, ezéit Batthyány figyelme szintén ezek felé fordult. A gróf jelen volt Vas vármegye 1840. június 30-ai, követbeszámoltató közgyűlésén, anélkül azonban, hogy ott véleményt nyilvánított volna. 17 Részt vett az 1840. november 3-ai vasi közgyűlésen is, ahol élesen elítélték a reverzális nélküli vegyes házasságok ügyében kiadott - az áldást megtiltó prímási körlevelet. Nem tudjuk, hogy e határozatban volt-e szerepe Batthyánynak; korábban, az országgyűlésen mindenesetre ilyen érdemben foglalt állást. Előfordulhat persze az is, hogy csupán vasi táblabíróvá kinevezett sógorát, Károlyi György 7 grófot kísérte el megyéje közgyűlésére, a táblabírói eskü letételére. 18 Batthyány 1841 és 1843 között sem vett részt gyakrabban a vasi megyegyűléseken, mert időközben Pestre költözött, és idejének jó részét a főváros társasági élete kötötte le. Ebben az időszakban Pesten sem vállalt nyilvános politikai sze8
