Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Molnár András: Batthyány Lajos gróf Vas vármegye reformkori közéletében, 1831-1847

MOLNÁR ANDRÁS BATTHYÁNY LAJOS GRÓF VAS VÁRMEGYE REFORMKORI KÖZÉLETÉBEN (1831-1847) Batthyány Lajos gróf 1831. február 10-én töltötte be 24. életévét. A felnőtt kort elérve kilépett a katonaságtól, átvette apjától örökölt, zömében Vas megyei birtokait, és Ikerváron telepedett le. Az uradalmak irányítását kezébe véve okszerű gazdálkodást folytatott, korszeríisítette birtokait, cukorgyárat építtetett, miközben tudatos önművelésbe kezdett. Ismereteit nem pusztán könyvekből merítette; az 1830-as években beutazta csaknem egész Európát. 1834 decemberében megházasodott, majd családtagjai és rokonai körében kapcsolódott be a helyi közéletbe, és a nyugat-dunántúli régió társasági, szellemi életében betöltött házigazda szerepénél fogva - anélkül azonban, hogy nyilvános politikai rendezvényeken fellépett volna - szinte észrevétlenül emelkedett az ismertsége, társadalmi rangja és tekintélye.

1 Batthyány ikervári kastélyában pezsgő társasági élet bontakozott ki az 1830-as években. Kifejezetten ezt a célt szolgálta az uradalmi épületek egy része is: a kastély parkjában vadászház állt, biliárdasztallal, egy másik épületben pedig fácánokat tenyésztettek. Ikerváron egymást követték a nagyszabású vadászatok és lóversenyek, a fényűző lakomák és bálok, valamint a pompás színielőadások. Kastélyának ajtaja nyitva állott nemcsak az arisztokraták, hanem a környékbeli középnemesség és értelmiség előtt is. Az étkezések alkalmával feltálalták szinte egész Európa gasztronómiai különlegességeit, pincéjében pedig mintegy 40 féle külföldi bort őriztek a vendégek számára. Az ikervári kastélyban - amelynek a későbbi, 1846-1847. évi átépítés után már külön színházterme is volt - Batthyány barátai és vendégei rendszeresen tartottak színi előadásokat, ahol a gróf könyvtárából kiválasztott francia, német és magyar darabokat maguk adták elő, a kastély színházi ruhatárából válogatott pompás jelmezekben. Mindezek, az első látásra közönséges pazarlásnak tűnő gyakori ünnepségek jelentős pénzáldozatot kívántak ugyan, ám egyre inkább feltöltődtek szellemi és politikai tartalommal. Batthyány Lajos ilyen módon tett szert hírnévre és - később politikai jellegűvé váló - szerteágazó személyes kapcsolatokra.

2 Amikor Batthyány Lajos házasságot kötött Zichy Antónia grófnővel, apósa már 2 éve Vas vármegye adminisztrátora volt. Ifjabb (Cifferi) Zichy Károly grófot 1832. október 19-én nevezte ki az uralkodó Vas vármegye főispáni helyettesévé, miután az örökös főispán, Batthyány Fülöp herceg változó egészségére hivatkozva - valójában tartós távollétei miatt - nem vállalta tovább a megye 5