Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - ADATTÁR - Dobri Mária: „Kedves Barátom!" - Kapossy János levelei Géfin Gyulához, 1935-1952 - 2. rész

Varga László (? — Belgium, 1974) európai hírű jezsuita szerzetes. Teológiai tanár volt Szombathelyen. Calendarhun, 2002. január 9. [20.] p. Llmeny. Paulovics (Paulovits) István, Járdányi (Izsa, 1892 - Debrecen, 1952), régész, egyetemi tanár. Szombathelyen ő vezette a később róla elnevezett romkert feltárását. Kenyeres, 1969. 2. köt. 374 -375. p. Valószínűleg Horváth Tibor Antal, akinek ekkor jelent meg Szent Márton születési helyének okleveles adatai. Szombathely, 1944. 57-77. p. (Acta Savariensia; 4.) című műve. Azonosíthatatlan személy. 1945. március 4-én 12 óra 47 perckor a székesegyház bombatámadás áldozata lett. A puszüilás mértékéről lásd Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház. 2. bőv. kiad. Szombathely, 1945. 226 p. és Stíl Ferenc: A szombathelyi székesegyház újjáépítése, 1945-1976. In: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve, 1777-1977. Szerk. Tóth Imre. Szombathely, 1977. 127-172. p. Fölényeskedő, szemtelen, pimasz. Vérhas. Mindent összevetve. Elvtársak. Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835 - Mátyásföld, 1910), festő, a 19. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. Zádor - Genthon, 1968. 4. köt. 418 - 420. p. ... A mélységből ... utalás a 131. zsoltár kezdősorára „ A mélységből Idáitok hozzád Uram ..." „Nehéz nevetség nélkül leírni." Kontuly Béla (Miskolc, 1904 - Bp., 1983), festő, az újklasszicizmus képviselője. Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., 2000. 2. köt. (továbbiakban: Fitz, 2000.) 449-450. p. A Szeminárium új kápolnájában készítette a Krisztus királyt és a Szent Márton életét ábrázoló freskókat. Lásd Dobri Mária: A Szeminárium kápolnái. Szombathely, 2003. [16] p. (Séták Szombathelyen; 3.) Kapossy János valószínűleg Magyarország 1944. március 19-ei német megszállására utal. 41 Művészies aránvú. Belső szerkezetének. 42 Hagyományosan megszabott, megmerevedett. Finom. 4Ä 20. századi olasz művészeti irányzat, amely a neoklasszicizmust tűzte ki célul. Zádor Genthon, 1967. 3. köt. 534. p. Mesterkélt, modoros. Belső tér. Itáliából kiinduló, 14—16. századi, ember- és természetközpontú művészeti irányzat. Raffaello, Santi (Urbino, 1483 - Róma, 1520) olasz festő és építész II. Gyula pápa lakosztályában, a Stanzák-ban készített nagyméretű freskóinak egyike a Disputa, vagy más néven a Keresztény vallás diadala. Zádor- Genthon, 1968. 4. köt. 11-16. p. Az angyalok legmagasabb karának második fokozatába tartozó négy vagy hat szárnnyal ábrázolt angyal. Építészetnek. 75