Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Torma az orruk alá!" - Egy vidéki élclap, 1882-1892 - 2. rész
TORMA ÉS A MEGYEI POLITIKAI JÁTSZMÁK - KŐSZEG ELLEN SZOMBATHELYÉRT A Torma megismert belpolitikai elkötelezettségét vagy legalábbis szimpátiáját már bemutattuk. Helyi politikai irányultságának szempontjából leginkább mérvadó, az a rövid cikkecske, amelyben a Vasmegyei Lapok ajánlotta szép és dicsérő szavak kíséretében az olvasók figyelmébe. )r A Torma, Szombathelyen megjelenő című [!] élclap, amint a lefolyt évnegyed számaiból meggyőződhettünk ... szakítva a legtöbb vidéki élclap mosdatlan modorával, a tisztességes vállalatok sorában kíván magának helyet biztosítani. " ö0 Ez is mutatja, hogy a megyei - azon belül elsődlegesen is a szombathelyi - vezető elit minden támogatását élvezte, aminek megőrzéséért mindent meg is tettek. Helyenként olyannyira, hogy érdekükben akár még az ideológiailag egyező táborba tartozó, de a megyeszékhely érdekeivel ellentétben álló települések vezetésének is nekiugrottak. Ilyen volt Kőszeg város esete is. A szabad királyi városi címét megtartó, de törvényhatósági jogát és ezzel együtt autonómiájának túlnyomó részét az 1870-es évek közepére elveszítő Kőszeg, több szempontból is szálka volt a szombathelyi nemesi és magyar érzelmű értelmiségi elit szemében. A 19. század közepéig évszázadokon keresztül - ha szépen lassan, ugyanakkor ki tapinthatóan mégis folyamatosan csökkenően - Kőszeg gazdasági téren és kulturális szempontból is megelőzte Vas vármegye széldielyét. A kiegyezést már megelőzően, de azt követően még inkább Szombathely számára kedvezőre forduló, elsősorban politikai, de az ezzel szorosan összefüggően a földrajzi-területi helyzet, és az ebből következő gazdasági előnyök következtében majdhogy robbanásszerűen gyarapodó, de ugyanakkor tényleges minőségi fejlődést csak évtizedek múltán felmutatni tudó megyeszékhely meghatározó rétege sokáig volt a kőszegiekkel szembeni kisebbségi érzés állapotában. Ezt helyenként politikai agresszióban és nemzetiségi türelmetlenségben vezették le. Valójában azonban sokszor „kivillant" a magyarosodást követelők másodlagos szándékait jótékonyan eltakarni vélő, földig érő nacionalista szoknya alól, a gazdasági előnyöket vágyó és azt politikai eszközökkel is elérni sem átallok nem túl csinos „bokája". Ezen elvek és gyakorlat szellemében a Torma kőszegi tárgyú cikkeinek jó része is arról szólt, hogy leértékelték és kárörültek a kőszegieknek a gazdasági ellehetetlenülésből való, sokszor sikertelen kitörési próbálkozásain, 61 mindezek mellett és mindenek felett kárhoztatták a város német szellemiségét, (,a amelyet még erősen ki is emelték azzal, hogy az ottani személyiségek közül azokat tartották lapjukban megjelenésre érdemesnek, akik szerintük a magyarosodásért a legtöbbet tették, a szemükben bűnös városban. 6 ' 1 A gazdasági érdek elfedése kapcsán kifejtett Torma-féle együttműködés leginkább, a megyeszékhely polgárainak jelentős bevételeket ígérő, egy egész ezredet befogadni tudó szombathelyi lovassági laktanya építése kapcsán vált megfoghatóvá. Ennek megvalósítási feltétele volt a megyeszerte több helyen meglevő, úgynevezett partikuláris kaszárnyák megszüntetése, amelyet a me42
