Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
1. szám - MŰHELY - Gál József: Káldy Lajos, az akvarell mestere
deklődőknek. így született meg a Mezőgazdasági Múzeum kiállítása. Azóta egyre tudatosabban „gyűjtöm" ezeket a népi építészeti remekműveket. Elsőként a vasi és zalai pincéket örökítettem meg, aztán tágítottam a kört, s ma már szinte nincs is az országnak olyan tájegysége, amelyeknek pincéit ne őriznék festményeim, rajzaim. Először - mint említettem - látványként ragadtak meg ezek az építmények, később egyre inkább magával ragadott praktikus funkciójuk, azonosságuk, különbözőségük. A klasszikus pincéket a hegyvidéken, mifelénk inkább a borházakat építették. Ezek az építmények arányos egyszerűségükkel, esztétikus hófehér falaikkal, a köröttük sorjázó gyümölcsfák folytonos változásaikkal minden szemlélődő számára felejthetetlen élményt nyújthat. Festésük közben igyekeztem egyre többet megtudni róluk: hova építették miből, hogyan, mivel fedték, milyen egységeket alakítottak ki, milyen funkciójuk volt a falvak életében. A pincék mellett akaratlanul is föl kellett figyelnem a szőlőprésekre, amelyek a korszak ipari kultúrájának, a kézművességnek ugyanolyan páratlan értékei, mint a borospincék. A borospincéknek ma már utóélete is van. A Szombathelyi Múzeumbarát Egyesület könyvformájában is megjelentett egy csokorra valót a borospincékből. Az album előszavában leírtam azokat az élményeimet is, amelyeket festés közben szereztem. Aztán megjelentek falinaptárokon is. Két alkalommal a balatonfüredi PelsovinTrade cég adta közre, kétszer pedig a szombathelyi Nett Pack. Ez utóbbiakon nemcsak a pincék, hanem más témájú alkotásaim is helyet kaptak. Egy másik falinaptárban - szintén a Nett Pack kiadásában - Németh Pállal és Csonka Ernővel együtt láthatók festményeim. A népművészet mint tárgy - talán műtárgynak is nevezhetjük -főiskolai szakdolgozatban is megjelent. A Vas megyei hímes tojásokról írtam a szakdolgozatomat. Bárdosi János (Savaría Múzeum) és egyik volt kollégám dr. Simon Endre gyűjteményét rajzoltam le és elemeztem a készítés technikája, motívumai szerint ezeket a kedves húsvéti ajándéktárgyakat, amelyek nélkül mifelénk az ünnep elképzelhetetlen volt. Én magam is írókáztam nem is egyet. A megyei néprajzi pályázaton első díjat kaptam Vasi hímestojások és népszokások című munkámra. A polcokon meg rajzokat látok. A festmények vázlatai ezek? Nem. Ezek útirajzok. Ifjúmunkás cserkész korom óta nagyon szeretem járni a természetet. Szívesen utazok, örömmel barangolok a városokban. E közben készülnek ezek a rajzok, mert én nem fényképezek. Kétféle méretűek 14x19 és 24x32 cm-esek. Rajzolom azokat az épületeket, tereket, utcákat, különböző építményeket, fákat, virágokat, amelyek útközben valamiéit megállítanak, magukra vonják a figyelmemet. 12