Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - MŰHELY - Gál József: Káldy Lajos, az akvarell mestere

deklődőknek. így született meg a Mezőgazdasági Múzeum kiállítása. Azóta egyre tudatosabban „gyűjtöm" ezeket a népi építészeti remekműveket. Első­ként a vasi és zalai pincéket örökítettem meg, aztán tágítottam a kört, s ma már szinte nincs is az országnak olyan tájegysége, amelyeknek pincéit ne őriznék festményeim, rajzaim. Először - mint említettem - látványként ra­gadtak meg ezek az építmények, később egyre inkább magával ragadott prak­tikus funkciójuk, azonosságuk, különbözőségük. A klasszikus pincéket a hegyvidéken, mifelénk inkább a borházakat építették. Ezek az építmények arányos egyszerűségükkel, esztétikus hófehér falaikkal, a köröttük sorjázó gyümölcsfák folytonos változásaikkal minden szemlélődő számára felejthe­tetlen élményt nyújthat. Festésük közben igyekeztem egyre többet megtudni róluk: hova építették miből, hogyan, mivel fedték, milyen egységeket alakítottak ki, milyen funk­ciójuk volt a falvak életében. A pincék mellett akaratlanul is föl kellett figyel­nem a szőlőprésekre, amelyek a korszak ipari kultúrájának, a kézművesség­nek ugyanolyan páratlan értékei, mint a borospincék. A borospincéknek ma már utóélete is van. A Szombathelyi Múzeumbarát Egyesület könyvformájában is megjelentett egy csokorra valót a borospincékből. Az album előszavában leírtam azokat az élményeimet is, amelyeket festés közben szereztem. Aztán megjelentek fali­naptárokon is. Két alkalommal a balatonfüredi PelsovinTrade cég adta közre, kétszer pedig a szombathelyi Nett Pack. Ez utóbbiakon nemcsak a pincék, hanem más témájú alkotásaim is helyet kaptak. Egy másik falinaptárban - szintén a Nett Pack kiadásában - Németh Pállal és Csonka Ernővel együtt láthatók festményeim. A népművészet mint tárgy - talán műtárgynak is nevezhetjük -főiskolai szakdolgozatban is megjelent. A Vas megyei hímes tojásokról írtam a szakdolgozatomat. Bárdosi János (Sa­varía Múzeum) és egyik volt kollégám dr. Simon Endre gyűjteményét rajzoltam le és elemeztem a készítés technikája, motívumai szerint ezeket a kedves húsvéti ajándéktárgyakat, amelyek nélkül mifelénk az ünnep elképzelhetetlen volt. Én magam is írókáztam nem is egyet. A megyei néprajzi pályázaton első díjat kaptam Vasi hímestojások és népszokások című munkámra. A polcokon meg rajzokat látok. A festmények vázlatai ezek? Nem. Ezek útirajzok. Ifjúmunkás cserkész korom óta nagyon szeretem járni a természetet. Szívesen utazok, örömmel barangolok a városokban. E közben készülnek ezek a rajzok, mert én nem fényképezek. Kétféle méretűek 14x19 és 24x32 cm-esek. Rajzolom azokat az épületeket, tereket, utcákat, különbö­ző építményeket, fákat, virágokat, amelyek útközben valamiéit megállítanak, magukra vonják a figyelmemet. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom