Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - ADATTÁR - Kárpáti Judit: A szombathelyi neológ zsinagóga főbejáratának felirata

Ezékiél prófétánál olvashatjuk, hogy szintén az Olám Háhában, az eljövendő világban, ünnepek idején a Szentélybe feljönnek a világ népei, hogy bemutassák hálaáldozatukat aRibbono sei Ólamnak, a Világ Urának.

10 Ha jól megfigyeljük a zsoltár szövegét, észrevehetjük, hogy nem csupán az izraelitákat szólítja fel az Isten-dicsőítésre: már a második paszukban megjelenik a világ népei felé irányuló felszólítás: Üdvrivalgással fogadja a földkerekség az Örökkévalót! Noha a kapuív feliratában a fenti zsoltárvers nem szerepel, mégis ez adja meg azt az eszmetörténeti kulcsot, amelynek segítségével megérthetjük, miért tartotta ilyen fontosnak a szombathelyi modem felfogást! zsidó közösség ezt a zsoltárt, és miért emelte ki ennek egy mondatát, hogy monumentális zsinagógáját ékesítse. Egyfelől a buzdító hangvételű hálaadó ének kiválasztása a közösség az egész magyarországi zsidóság, sőt a világ zsidósága iránti elkötelezettséget és tenni akarását tükrözi, ahogyan ezt tagjai a Magyar Zsidó 1868. október 18-ai számában közzé is tették: „... Mint e szeretett hazának megszabadult polgári, mi vasmegyei izraeliták ne zárjuk el füleinket a korszellem hatalmas intő szava előtt, működjünk mi is buzgón az egyetemes zsidóság szellemi érdekeinek emelésére és óvására; törekedjünk egyesség által erősítve, vallási szellemtől emeltetve, teljes erőnkkel hozzájárulni a hazai zsidóság dicséretére és jólétére. "

17 Másrészt a zsoltár eszkatológikus üzenete nagyszerűen egybecseng a közösségnek világ felé való nyitottságával, az Örökkévaló nagyságát a népek felé közvetítő missziós érzületével, amely annyira jellemezte az egész akkori neológ zsidóságot. Ennek szemléltetésére hadd álljon itt egy idézet Lőw Lipót főrabbi, a kor egyik legmeghatározóbb egyéniségének tollából: „Mi alulírott magyar rabbik, szent vallásunkkal összehányzólag, ezennel ünnepélyesen nyilatkoztatjuk. 1. Minden felebaráti kötelességek, melyek szent irományainkban taníttatnak, nemcsak izraeliták, hanem egyenlőképpen minden nem izraelita iránt is szentül teljesítendők; mert mi minden embert, akármi vallást kövessen, valódi félebarátunknak tartunk. ..."

18 A zsinagóga épületéhez illő, emelkedett hangvételű 100. zsoltár kiválasztása a fentiek alapján érthető. Azonban továbbra is nyitott marad az adott zsoltárvers, a kapuívre felkerülő felirat, „Jöjjetek kapuiba háladallal, udvaraiba dicsénekkeV melletti döntés hátterét kereső kérdés. Sajnos, nem állnak rendelkezésünkre olyan írásbeli dokumentumok, melyek a döntésre vonatkozó tényeket, esetleges feljegyzéseket tartalmaznának, ezért ezen a helyen csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni. A szöveg tartalmi megközelítéséből azonnal adódik a közösség választásának indoklása: bejárat feletti felirat szövegének mi sem lehet a legmegfelelőbb, mint a kapu átlépésére invitáló bibliai textus. Formai szempontokat is figyelembe véve, az adott zsoltárvers szerkezete ideálisnak mondható: a kapuív meglehetősen korlátozott felületén, a még távolabbról is jól olvasható betűméret alkalmazásával a paszuk öt, szimbolikus jelentésekkel telített, asszociációkra indító szava szép szimmetriában helyezhető el, s mellette még fel lehetett tüntetni a felavatás évszámát a zsidó naptár szerint, amely jelen esetben négy héber betűből áll. 24