Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - ADATTÁR - Kárpáti Judit: A szombathelyi neológ zsinagóga főbejáratának felirata

mos újítást. Ennek kiemelkedő példája a Dohány utcai zsinagóga, melynek épí­tésze az ríj zsinagóga-építészeti igényekkel ötvözte a keleties stílusjegyeket: a tornyok megjelenése mellett a centrális alaprajzot felváltotta a nyújtott, hosszú­kás forma. Ezen túlmenően a bimát (tóraolvasó emelvény) nem középen, hanem az épület keleti falához közelebb helyezték el, amely a formálódó ortodoxia he­ves ellenállását váltotta ki. A neológ hitközségek ellenben követték az új stí­lust, s jelentős számú tornyos, téglaburkolatú zsinagóga épült az országban. 4 A szombathelyi - akkortájt modernnek számító - templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus, mór stílusú épület a Do­hány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magaso­dó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt. A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsina­góga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület. A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas vármegyei zsidóság önérzetének eme­léséhez és összetartásának megerősödéséhez. A zsinagógaépítés iránti lelkesedést mutatja az alábbi, Bernstein Béla rabbi által feljegyzett tény: ,/1 község tagjai adományaikon felül a templom­ülések vétele által külön-külön nagy áldozatokat hoztak..."* A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, „persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez." 0 Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szó­noldattal tisztelte meg a közösséget dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemlé­leti! hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja. A SZENTÉLY ÉS A ZSINAGÓGA Ahhoz, hogy mélyebb bepillantást szerezhessünk a zsinagóga főbejárati fel­iratának spirituális tartalmába és vallási üzenetébe, elengedhetetlen köze­lebbről szemügyre venni a jeruzsálemi Szentély illetőleg a mai zsinagógák strukturális és szellemi összefüggéseit, párhuzamait. „És elhelyezem hajlékomat köztetek ..." 7 Schöner Alfréd szerint, a „hajlék" kifejezés a zsidó hagyományban a zsinagóga fogalmával hozható összefüggésbe. „A zsinagógával, amely már a II. Szentély pusztulása előtt a zsidó világ egyik szellemi centruma volt. Feltehetőleg már az i. e. III. század­ban voltak zsinagógák, azonban ezek nem az ima központi helyének számí­tottak, hanem elsősorban közösségi épületek voltak. " 8 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom