Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - MŰHELY - Feiszt György: „A hivatásra csak teljes önfeláldozással lehet, felkészülni" - Beszélgetés Garas Kálmánnal -

Régen még lehetett arra hivatkozni, hogy az ilyen képek elkészítéséhez drá­ga különleges berendezések kellettek, amit nem mindenki tudott megfizetni. Napjainkban a digitális fényképezés és a számítógépes korrektúra világában az ilyen és hasonló hibák inkább felületességre, gondatlanságra utalnak. Már szóba került az Ai's Savaria kötet. Aki ismer, az tudja, hogy ennek mintájára több mint egy évtizede érlelődik benned a Musica Savaria fotó­album terve. Hogy áll ez a munka? Minden szerző elfogult a saját dolgaival. Én sem vagyok kivétel. Már most tudom, hogy komoly gond lesz a válogatás, hiszen rengeteg felvételem van. Ilyenkor egy külső segítő sokat tud tenni az arányok kialakításában. Ez a könyv - túlzás nélkül mondhatom - Szombathely elmúlt 4 évtizedének zene­történetét foglalhatja össze, hiszen hála Istennek megszámlálhatatlan nívós zenei eseményt zajlott a városban. Egyéni szerencsém, hogy ezt én képileg dokumentálhattam. Igyekeztem nemcsak az alkalmat, a helyszínt, a híres művészt, hanem az embert is lefényképezni. A koncertező vagy zenét tanító professzorok örömét, bánatát, gesztusait a mozdulataikban megjelenő testbe­szédet, amellyekkel ők a közönség számára ismerőssé váltak. Fekete-fehér képekből összeállított portré kötetben gondolkodom. Első­sorban azért, mert a klasszikus portré mindig fekete-fehér. Ennek jelentősé­ge abban van, hogy el tud fedni, el tud takarni néha bántó részleteket, me­lyek a lényegről, a muzsikáról és az emberről esetleg a külsőségekre terelnék a figyelmet. A fekete-fehér portré csak a lényeget mutatja. Kik fognak a kötetben megjelenni? A Szombathelyi Szimfonikus Zenekart az 1970-es évektől fényképeztem, ide értve a fellépő hangszeres szólistákat, énekeseket. Hasonlóképp a Bartók Fesztivál szombathelyi eseményeit a kezdetektől és a Capella Savaria Együt­test a második lemezfelvételüktől követően. Ez több mint 60 lemezt jelent. Nagyon szeretem a zenét. A muzsikusokkal eltöltött rengeteg idő nagyszerű zenei élményeket, ugyanakkor lehetőséget is ad ana, hogy kivárjam a legkife­jezőbb pillanatokat a szólisták megörökítésére. Nagy türelemjáték ez, ame­lyet kellő alázattal kell végezni, mert a koncert közbeni fényképezés óhatatla­nul zavart is kelthet, megakaszthatja a koncentrációt, kizökkentheti a mű­vészt a muzsika élvezetéből. Erie mindig igyekeztem figyelemmel lenni. Reméljük, hogy nem kell már sokat várni a könyvbemutatóra. Én is nagyon bízom ebben. Reményt keltő volt ebből a szempontból az idei Bartók Fesztivál idején rendezett kiállításom. Az MMIK-ban sok képet sike­rült bemutatnom. Életem kerek évfordulója miatt egy visszatekintő, az el­múlt 40 évről készült, keresztmetszetet bemutató kiállítást gondoltam a falra rakni. Sokan megnézték a tárlatot és többen látták azok közül is, akik dönt­hetnek erről a könyvről. Talán inspiráló élmény volt számukra is. így legyen! Köszönöm a beszélgetést. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom