Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Spiegler Tibor: Fábián Gyula emlékezete

tünk szerint az okokat sokkal inkább a régió társadalmi-demográfiai - etnikai, vallási, foglalkozási, tulajdoni - viszonyainak elemzésével lehet feltárni. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Békés Márton könyvéből egy a 20. század első felének magyar történelmében jelentős szerepet játszó közéleti személy politikai pályáját és magánéletét ismerhet meg az olvasó. A kötet alapvető problémája azonban, hogy a fentebb vázolt szemléletmód miatt az élettörténet feltárása és bemutatása nem tárgyilagos, inkább tekinthető az illető személyről készített felmagasztalásnak. Ennek is lehet természetesen létjogosultsága, ez a szerző és a kiadó szíve-joga, ebben az esetben azonban szükséges hangsúlyozni, hogy az olvasó nem egy történeti szakmunkát tart a kezében, hanem egy adott történeti-politikai ízlésvilág meghatározhatatlan műfaj ú produktumát. PAKSY ZOLTÁN FÁBIÁN GYULA EMLÉKEZETE Szerk. Köbölkuli Katalin. Szombathely, 2007. ("XXIVp. Komoly, a zene mélységeibe feledkező, csellózó fiatalembernek a fotográfiája került a bársonyos tapintású könyvborítóra. A kép részleteit elmossák a több rétegben rágépelt sorok, késztetve az olvasót, hogy figyelmesebben vegye szemügyre az okos, szakállas arcot. Érdemes. Fábián Gyula arca sokat mutat viselője gondolatgazdag bensőjéből, felkeltve az érdeklődést a kiváló képességű művész-tanár, etnográfus, regényíró iránt. A Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Savaria Miizeum közös kiadásában az idén megjelent Fábián Gyula emlékezete című kiadvány a 2004 novemberében tartott emlékülés tanulmányait adja elénk, melyet a sokoldalú művész születésének 120. évfordulóján tartottak. A kíváncsiságot a borító - Sellyei Tamás Ottó szép munkája - igényességén kívül tovább fokozza a kötet szerzőinek névsora is, akikről a tanulmányok ismertetése során fogok írni. Ki is hát Fábián Gyula? Mint Gál József művelődéstörténész előszavából kiderül, Losoncon született 1884-ben és az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztan ár képző elvégzése után 1908-ban került a sárvári polgári iskolába. 1911-ben Biczó Ilonához, a később szintén sikeres grafikusművészhez kötötte az életét. Az ifjú tanár 1915-ben a szombathelyi Állami Reáliskola tanára és egyben olyan polgára a városnak, aki a pezsgő városi kulturális élet számos területén mutatta meg tehetségét, szervezőkészségét és kitűnő pedagógiai érzékét. Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesületében négy szakosztályban is dolgozott, előadásokat szeivezett és muzsikált az egyesület szimfonikus zenekarában is. Rendszeres kiállítója volt a helyi és 86