Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - ADATTÁR - Csák Zsófia: „Magyar hősiességgel harcoltak és zsidó hűséggel meghaltak..." - Az 1. világháború zsidó hősi halottainak emléktáblája Szombathelyen -

Az avatásról tudósító híradások eltérő számokat és névsort közölnek a táblán megörökített zsidó hősi halottakról. A Hír című napilap 32 hősi halott nevét sorolja fel,

28 a Vasvármegye 28 hős nevét közli.

29 Az emléktáblák és az Aranykönyvben található fénykép alapján a két sajtóhír adatai tévesek. Hasonlóan téves adatokat tartalmaz Takács Ferenc 2003-ban megjelent, a szombathelyi temetőkkel foglalkozó könyve. Takács Ferenc amellett, hogy két nevet pontatlanul írt át az emléktáblákról (Hirschler Jenő helyett Hirsler Jenő és Schwarcz Dávid helyett Schwarch Dávid)

30 valószínű, hogy a rövidítések ismeretének hiányában közölte az első táblán szereplő Lorschy József hdp. j. (hadapródjelölt) helyett hdgy. (hadnagy), a második táblán lévő Dános Manó hdp. (hadapród) helyett hdgy. (hadnagy), továbbá Halmos Dezső és Székely István e. é. ö. (egyéves önkéntes) helyett az értelmezhetetlen e. é. d. rövidítést.'

41 Továbbá nem tett említést könyvében arról, hogy az általa a szombathelyi zsidó temető objektumaként ismertetett két emléktábla'*

2 eredetileg a zsidó templomban volt, így a gyanútlan olvasó a temetőt azok eredeti helyének véli. Hogy a zsinagógában 1923-ban felavatott emléktábla mikor került át eredeti helyéről a régi, 1962-ben lezárt szombathelyi zsidó temetőbe, további kutatást igényel. Talán az 1960-as években történt átalakításakor vehették le a zsinagóga faláról és helyezhették át a temető védő oltalmába. Jelenleg a Bercsényi utcai zsidó temetőben kialakított Ids emlékhelyen (4. kép) található. Közvetlen szomszédságában van a szombathelyi, vasvári és szentgotthárdi zsidó holokauszt áldozatainak emlékműve, illetve avasvári 1. világháborús hősök emléktáblája. 1924-től, a Hősök emlékünnepének nemzeti ünneppé avatását követően, Szombathelyen is lendületet kapott az 1. világháborús emlékművek állítása. 1928. május 20-án, az ekkor még csak a habom áldozatait befogadó Hősi temetőben

33 avatták fel Rumi Rajki István szobrászművész Osi kürtöst ábrázoló hősi emlékművét, amely a két világháború közt a városi központi Hősök napi megemlékezések színterévé lépett elő. Az évről évre megtartott kegyeleti megemlékezéseken egyre erősebb hangot kapott a revíziós törekvések hangoztatása. 1945 után az új politikai hatalom a Hősök emlékünnepét egy tollvonással eltörölte, az 1. világháborús emlékműveket a nemszeretem, de megtűrt kategóriába sorolta. Ezáltal egyre inkább előtérbe került azok eredeti kegyeleti jellege, hiszen az elesettek hozzátartozói még éltek, sőt a 2. világháborúban újabb szeretteiket veszítették el, akiknek emléket sem állíthattak. Az újabb fordulatot a rendszerváltás hozta. Az összefogásnak és közadakozásnak köszönhetően egymás után újultak meg az 1. világháborús emlékművek. Sajnos, az 1945 után a szombathelyi huszárlaktanyába beszállásolt szovjet csapatok barbarizmusának áldozatul esett huszáremlékmű'*

4 csak részlegesen tyulhatott meg.'*

5 Általánossá vált, hogy az 1. világháborús hősök emlékműveire új táblák kerültek, a 2. világháború, a holokauszt és az 1956-os áldozatok neveivel. így került a szombathelyi evangélikus templom bejáratánál 1930-ban avatott, a felekezet 1. világháborús áldozatainak emlékét megörökítő tábla mellé

5

*

6 a 2. világháborús hősök neveit, majd ez alá az 1945. évi bombázások, az 1950-es évek koncepciós pereinek és az 1956-os áldozatok neveit megörökítő harmadik emléktábla. 62