Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Orbán Róbert: Beluszky Pál: Őrség-Vendvidék-Felső-Rába-völgy. Szentgotthárd és környéke

KÖNYVESPOLC BELUSZKY PÁL: ŐRSÉG-VENDVIDÉK-FELSŐ­RÁBA-VÖLGY. SZENTGOTTHÁRD ÉS KÖRNYÉKE Bp.—Pécs, 2005. 2,07 p. (Dialóg Campus Szakkönyvek. Tájak, Lelepülések, polgárok; 1.) Nehéz helyzetben van a recenzió szerzője, hiszen már a bevezetőben be kell vallania, a könyvvel kapcsolatban számos kételye van. Hasonló mélységű, alapos és igényes tudományos munka még nem jelent meg erről a nyugat-magyarországi területről. Ezen írás szerzőjében mégis kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy egy egységként lehet-e tár­gyalni a címben Örség-Vendvidék-Felső-Rába-völgynek nevezett 34 telepü­lést. A táji besorolás dilemmáival maga a szerző is hangsúlyosan foglalkozik a bevezetőben. Az első fejezet első mondatában azt is elismeri, hogy ez a vidék „sem természeti földrajzi, sem történeti - néprajzi - etnikai szempontból" nem egységes táj, ennek ellenére indokoltnak látja az együttes tárgyalást. Úgy véli „az országhatár zugába szorult vidéket egységbe préseli az azt há­rom oldalról övező határ", másrészt Szentgotthárd vonzása kiterjed erre a te­rületre. A térséget alkotó három „mikrotáj", a Vendvidék, az Őrség és a Felső-Rába-völgy történeti, táji lehatárolásának problémáival foglalkozik az első fejezet. A lehatárolás, a kisebb tájegységekre tagolás kérdése megjelenik a természeti adottságokat tárgyaló második fejezetben is. 86 oldalt, a könyv teljes terjedelmének 40%-át szenteli a szerző a „Mát formáló múlt" című résznek. Sok-sok adatot felhasználó alapos elemzés. Né­mi hiányérzetünk csupán a táj középkori történetének ismertetésénél lehet. Az Őrség és Vendvidék 18. század előtti történetéről az elmúlt évtizedben is számos, a korábbi ismereteket árnyaló írás jelent meg, gondolok itt elsősor­ban Benczik Gyula tanulmányaira. Ezeket a szerző figyelmen kívül hagyta, az irodalomjegyzékben sem találni őket. A történetet taglaló rész természetes mó­don, elsősorban az Őrségre, a Vendvidékre, illetve Szentgotthárd városra fó­kuszál. Az említett két tájegység történelmi-néprajzi szempontból determinált, e két tájegységnek van jelentős irodalma. A harmadik „mikrotáj", a Felső-Rá­ba-völgy a korai történetnél szinte elsikkad. Az utóbbi 6 évtizedre visszate­kintve érdemes elgondolkodni azon, hogy Szentgotthárd fejlődését mennyi­ben vetette vissza az az emberi erőforrás veszteség, amelyet a Rába-vidéki németség kitelepítése jelentett. A jelenkor gazdaságföldrajzi viszonyait, népesedési folyamatait elemzi igen részletesen a negyedik fejezet. Az oldalak olvasása közben ismét felme­87

Next

/
Oldalképek
Tartalom