Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - Soós István: Kishevesi Hevenesi Gábor (1656-1715)

tanult, melyek eredményeként mindkét tudományág doktorává avatták. Közben, 1674-1675-ben, rövid ideig a győri jezsuiták rendházában tartózkodott. Bécsi egyetemi tanulmányait követően visszatért Győrbe, ahol 1678-tól 3 évet töltött. Itt az egyetemen megszerzett tudását kamatoztatva a rend elöljáróinak utasítására rendtársainak latin grammatikát és szintaxist, költészetet és retorikát oktatott.

15 1681-ben, immáron 25 évesen, folytatta egyetemi stúdiumait: a grazi egyetemen 1685-ig teológiát tanult, mindenekelőtt Aquinói Szent Tamás tanait tanulmányozta. Közvetlenül egyetemi stúdiumainak befejezése után Hevenesit 1688. április 21-én a stájer fővárosban pappá szentelték. Ezt követően, 1686 és 1690 között, Hevenesi Bécsben, a jezsuita kollégiumban etikát, retorikát és filozófiát, majd a rend kongregációjának javaslatára erkölcsi teológiát (teológia morális) tanított. Közben 1686-ban egy rövid ideig a rend judenburgi rendházában tartózkodott. Később a nagyszombati egyetemen a bölcseleti kar dékánjaként (1689-1691) tevékenykedett. Egyidejűleg, előbb Grazban (1690), majd ismét Bécsben (1691) teológiát oktatott.

16 1691től 1715-ig a bécsi jezsuita rendházban élt. Miközben 1692-től a Szent Antalról elnevezett noviciátus igazgatója, egyidejűleg a bécsi egyetem professzora (1692-1715), és a bécsi jezsuita kollégium (1700, 1703-1706, 1710-1711) rektoravolt. Őszesen mintegy 11 évet töltött el a novíciusok oktatásával. 1707-től 1710-ig a bécsi Pázmáneum régensi, elöljárói tisztét is betöltötte. Bécsben Kollonich Lipót gróf, esztergomi, majd bécsi érsek gyóntatója, valamint I. Lipót császár és király bizalmasa és meghitt embereinek egyike, tanácsadója volt.

17 Hevenesi tekintélye a magyarországi egyházpolitikai kérdésekben meghatározónak számított: nemcsak az uralkodó, de a bécsi pápai nuncius is többször konzultált vele a magyarországi és erdélyi katolikus egyház újjászervezése ügyében. Nemegyszer kérték fel tanúvallomás megtételére, többek között a magyarországi püspöki kinevezéseket követő és a pápai megerősítést megelőző ún. információs perekben. így pl. Erdődy László nyitrai, Kollonich Zsigmond váci, Nádasdy László csanádi és Ghyllány György tinnini püspökké történt kinevezése alkalmából. Az 1690-es években jezsuita rendtársaival, elsősorban Ravasz Ferenccel és Szentiványi Mártonnal együtt sokat fáradozott a rutén és román görög katolikus unió létrehozásán. Ennek eredményeként 1698. október 7-én, a gyulafehérvári zsinaton Athanáz metropolitával együtt 2270 román pópa vette fel a katolikus vallást.

18 1711. május 28-án a jezsuita rend Magyarországot is magába foglaló ausztriai tartományának rendfőnökévé választották. A rendet, tagjainak és a Római Apostoli Szentszék teljes megelégedésére, egészen 1715 márciusában bekövetkezett haláláig irányította.

19 Egyidejűleg 1714-től a bécsi jezsuita novíciusok házának (Domus Profesae) elöljárójaként is tevékenykedett.

20 Egyik életrajzírója szerint rendfőnöki működése során ^JJevenesi sokat alkotott és épített, de sohasem tépelődött, hogyan és honnan szerezze elő a szükséges összegeket. Egy kulccsal - mint mondogatta - minden kasszába benyitott; s e kulcs volt határtalan jótékonysága a külső szegények iránt, a házon belül pedig atyai gondoskodása 'Isten fiai' iránt. így nevezte mindazo7