Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - ADATTÁR - Katona Attila: Fordulat a várospolitikában Szombathelyen, 1885-ben. 1. rész

a zsidók ellen tüntetni fognak, s ez okból megtámadták az izraelita templo­mot. "*° De kerültek a törvényszékhez névtelen, fenyegető leveleket és a falra­gaszok is. A bevonuló katonaság megnyugtatta a lakosokat, a bűnösöket pedig szabadon engedték. A „polgárság között teljes nyugalom uralkodik, a lakosság pedig a felhívások által nyugalomra intetik, így remélhető a rend és csend fenntartása. " 4l - vélte a városi közgyűlés, s ezért kérték is a Kőszegről Szom­bathelyre vonultatott katonák visszarendelését. „Cserébe" 2 nappal később a rend fenntartása érdekében egy 80 tagú közbiztonsági alakulatot állítottak fel. 4a ,ßgy csoport fiatalember rakoncátlanságát nem lehet egy egész város jó­zan gondolkodású lakosságának rovására írni, mégis nagyon sajnálatos, hogy a dolog úgyis amint van megtörtént. Ha végig nézünk a tettesek során, lehetetlennek tűnik, hogy azok a fiatal emberek, akik a kihallgatás során sír­va vallották be könnyelműségüket, csak önfejűket követték volna, mikor a szóban levő kihágási'a vetemedtek. Nagyon közel áll az a feltevés, hogy bűn­szerzőkkel van dolgunk, kik a titok leple alatt űzik eléggé meg nem bélyegez­hető fondorkodásaikat, s nem tartják gyalázatnak, kárhozatos bűnnek, baj­ba, fogságba juttatni könnyelmű fiatal embereket, kik tettük következményeit mérlegelni alig képesek. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a zsidókérdés ut­cai demonstrációkkal, brutális tettlegességekkel megoldani nem lehet ... a vá­rosnak jó hírnevét a művelt világ előtt megoltalmazni polgári és hazafiúi szent kötelességünk."** A liberális helyi kormánypárti lap úgy ítélte el az an­tiszemita atrocitásokat, hogy a város polgárságát kivonta a hatása alól, re­mélve, hogy ami történt: a zavarkeltés és bizonytalanság olyan elem, amit művelt polgár nem kívánhat. A tettesek ügyének tárgyalására már júliusban sor kerül, a per jogi szereplői: a vádló és a védő aztán az 1885. évi városi közgyűlésen mérhette össze intellektuális tudását.* 4 A tiszaeszlári-per felmentő ítéletének kihirdetése után augusztusban új­fent fellángolt az antiszemita hullám, 45 ami mögött - miként azt a szakirodal­mi kutatások másutt már bizonyították - erős agitációs hatás mutatható ki. Ott is elementáris erővel jelentkeztek a zavargások, ahol a zsidóság lélekszá­ma és jelenléte csekélynek bizonyult. 46 A vármegyében a muraszombati járás falvaiban regisztrálták a „hangulat" gyors változását. Radó Kálmán főispán jelentése szerint elsősorban azért, mert a szomszédos Zala vármegyéből ér­keztek a beazonosítani soha sem sikerült szervezők. 47 Szombathelyen a ter­jengő hírek szerint az országos vásár időpontjában - szeptember 4-én - kí­vántak zavart előidézni. Ezért a hatóságok megelőző lépéshez folyamodtak. Az időpont kiválasztása is mutatta, hogy a zavargások bázisának elsősorban a vidéki csalódott lakosságot szemelték ki, 48 akikhez a városi alsóbb osztá­lyok is csatlakozhattak. A városban több kihágásra is sort került. A feszült helyzetben augusztus 13-án rendkívüli tanácsülést tartott a városi közgyűlés, ahol meghallgatták a rendőrkapitány jelentését. „Ezen kihágási cselekmény i­ttas állapotban lévő iparos és munkásosztálybeli egyének által követett el - ek­ként a közgyűlés ezen eseteket oly fontosnak nem találja. - szólt a határozat. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom