Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - ADATTÁR - Katona Attila: Fordulat a várospolitikában Szombathelyen, 1885-ben. 1. rész

mert bárhol bármi került szóba, bái'mit kellett alkotni és teremteni, mindenütt csak a pártoskodás játszott közre. És e kortespolitika a mellett, hogy eredményre nem vezetett káros, sőt ártalmas volt a városunkra és megyénkre nézve, és mindenekfölött hazafiatlan. A haza érdekével nem lehet összeegyeztethető a pártérdek, a hazának minden egyes polgárára szükség van, nem nélkülözhet egyet sem. Együttes munkálkodásra vagyunk utalva, mert enélkül városunk nem haladhat, hanem vissza kell esnie és e visszaesés káros lenne minden fiára. ... Ne válasszon el tehát bennünket többé importált egyének izgatása, legyünk egyek mindabban, a mi szülőhelyünk és közvetve szép hazánk javára szolgál ... "

30 A győztes nagyvonalúsága mindig lenyűgöző. „A durva erőszakoskodás, a csőcselék fanatizálása, a terrorizálás minden téren jellemezte-e e néhány hót.'''''''

1 - írta a szabadelvííek lapja. A választás jó alkalmat adott az ellenzéknek az alsóbb városi csoportok indulatainak felkorbácsolására és kihasználására. A társadalmi zavargások megjelenését a városi populáció gyors növekedésével magyarázták. Míg a kiegyezés idején arról szóltak, hogy két évtized alatt megduplázódott a népesség száma, most már nem kellett ilyen hosszú időt várni erre.

32 Sőt azt állították, hogy az 1880-as évek első esztendeiben az éves növekedési ütem nagyobb volt, mint a fővárosban.'

13 Nemcsak az infrastrukturális feltételek hiányoztak a tömegek „fogadására", hanem a nyilvántartás is. Nem véletlen, hogy 1885-ben a választásokat követően egyből felállítottak egy héttagú, idegeneket összeíró bizottságot.

34 A zavargások nem kívánatos látványával először az 1881. évi választásokon szembesültek. A városi közgyűlés ezért felhívással fordult a lakossághoz: „az összes városi közönséghez - különösen a szülők és cselédtartó gazdák s gyárosok felhívás útján figyelmeztessenek, miszerint a közrend és békének törvényes ellenes megzavarásától tartózkodásra, mint tartozóikat a legkomolyabban figyelmeztessék, ..."

35 A megfogalmazásból jól érzékelhető a veszélyeztető csoportok köre.

30 A nem vágyott események 1 évvel később megismétlődtek, altkor a tiszaeszlári-ügy kapcsán elindult antiszemita hangulat felbiztatta a helyi „nonkonformistákat" a cselekvésre. 1882. július 10-én a késő esti órákban megtámadták a 2 éve átadott izraelita templomot. Leverték a lámpákat, bedobták az ablakokat, majd elmenekültek a tettesek. „Az antiszemita mozgalom, mely az Országházból indítatott - utalás Ónody Géza és elvbarátai képviselőházi beszédeire -,

37 s a szerencsétlen tiszaeszlári eset által bő tápot nyert, némi aggodalomra adott okot azoknak, akik a zsidókérdésnek orosz módon való megoldását [tudniillik a pogrom], nemcsak célra nem vezetőnek, de egyúttal inhumánusnak, a kor szellemével össze nem férhetőnek, s a közszabadságot meggyalázónak tartották és tartják.'™ - írta az eset kapcsán a Vasmegyei Lapok. A 13 tettes hamar rendőrkézre került, a 18 és 24 év közötti alkalmazott iparos ügyét átadták a fenyítőszéknek.

39 „Tettüket mindannyian bevallották. Némelyik sírva beszélte el könnyelmű lépésük történetét. Elhatározták, hogy 56