Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
4. szám - ADATTÁR - Csák Zsófia: „Magyar hősiességgel harcoltak és zsidó hűséggel meghaltak..." - Az 1. világháború zsidó hősi halottainak emléktáblája Szombathelyen -
A SZOMBATHELYI HŐSI HALÁLT HALT ZSIDÓ KATONÁK EMLÉKTÁBLÁJA Szombathelyen már 1915-ben megfogalmazódott az igény elsősorban a harctéren elesett, távoli ismeretlen helyen nyugvó hősök emlékének megörökítésére. Anyák, testvérek, özvegyek és árvák szembesültek azzal a tragédiával, hogy a harctéren elesett, idegen földben elhantolt szeretteiket csak elsirathatják, sírjuknál a soha el nem múló szeretet jegyében gyászolni nem tudnak. A fronton harcoló katonákat is mélyen megrázta, hogy elesett bajtársaik távoli harcmezőkön, gyakran jelöletlen sírokban nyugszanak. A közkedvelt napilap, a Vasvármegye 1915. június 13-ai számában jelent meg a 83-as gyalogezred kötelékében harcoló Holczheim Károly zászlós levele, aki a sajtó nyilvánosságán keresztül kérte a vármegye közönségének támogatását. Ezredük a harctéren már megkezdte a gyi'íjtést egy szoboralap javára. Felszólította a polgárokat, csatlakozzanak kezdeményezésükhöz, hogy a habom után megvalósulhasson Szombathelyen egy a nagy habomban elesett 83-as vasi ezredbeli hősök emlékművének felállítása, ahova a jeltelen sírok helyett mindenki elzarándokolhatna a hősök elsiratására. 1 '* E nemes elgondolás megvalósulása még hosszú éveket vett igénybe. A hősi emlékművek állításának kezdettől fogva rendeletekben meghatározott szigorú előírásai voltak, ugyanakkor a választás lehetőségét is biztosították. A katalógusokban megjelenő hadi emlékmű kínálatok mellett lehetőség volt művészek egyéni megbízásit felkérésére is. Természetesen az előírt utat - pénzalap gyűjtése, szoborbizottság alakítása, felsőbb hatósági jóváhagyás a felkért művész végleges megbízásához, tervek, minták, költségvetés, zsííriztetés stb. - mindenkinek be kellett tartani. Szombathelyen a két világháború között felállított hősi emlékművek és emléktáblák készítésénél egyedi megbízásra és katalógusból történő választásra is van példa. Ugyanakkor ezek elkészítésére kizárólag helyi vagy a régióhoz kötődő művészeket, kőfaragó mestereket 1 * kértek fel. A helyi művészek foglalkoztatása a megbízó számára is kedvező volt, hiszen nem csak a csomagolás, szállítás tetemes költségétől mentesült, hanem a várost ismerő művész is jobban tudott alkalmazkodni a készülő szobornál a műalkotást befogadó város lehetséges helyszíneihez. A szép és nemes elképzelések megvalósulásának legnagyobb ellenfele a szűkös anyagi valóság volt. Példa erre a szombathelyi 11-es huszárok emlékműve, amelynél az önálló emlékműként is megálló szobor és emlékkő kompozíciót 1925-ben avatták fel a laktanya udvarán, míg az elesettek neveit megörökítő és az emlékmű részét alkotó sziklacsoportozatot csak 3 évvel később, 1928 júniusában. 15 Ezért általában a kisebb költséggel, kevesebb megkötéssel járó, egy-egy szűkebb csoport által kezdeményezett, a hősök érdemeit és emlékeit megörökítő emléktáblák készültek el leghamarabb. Vas megyében számos példa van arra, hogy a századelőn kivándorolt, úgynevezett „amerikások", a két világháború között hazaküldött pénzadományaikkal támogatták szülőfalujuk 1. világháborús emlékeinek felállítását. 56