Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: Az őrségi sovány földnek leírása. - Tanúvallomások az Őrség földjéről és lakosainak életmódjáról a 19. század elején -

Az idézett tanúvallomások összességükben hiteles képet nyújtanak az Őrség 19. század eleji gazdálkodási viszonyairól és a lakosok életmódjáról.

ai A felmérés nem terjedt a gazdálkodás minden területére, de részletes információkat közöl a földművelési és talajtani adottságokról, az erdők állapotáról. Milyen is volt a 2 évszázaddal ezelőtti Őrség? - Manapság az Őrség hazánk egyik legerdősültebb területe. Az Őrséghez és az őrségi erdőhöz sztereotípiák - például: az erdő az őrségi ember bankja, gyantás ország, stb - kapcsolódnak. Az 1800-as évek elején az őrségieknek kevés erdeje volt, tűzifához és épületfához egyaránt nehezen jutottak hozzá. A mainál jóval kisebb területet jelölnek erdőként a korabeli térképek is, ráadásul az is nagyobbrészt uradalmi birtok volt. A rendelkezésre álló erdők kifejezetten rossz minőségűek, „csepötések" voltak. A falvaktól távoli „rításokon"

22 kialakított rossz földű szántók silány termést hoztak. Az egykori irtás földek szántói az elmúlt 200 évben ismét beerdősültek, de a régi bakhátas szántók nyomait az erdőkben még sok helyen - pl. Szomoróc, Vörösföld - megfigyelhetjük. - Ma már nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kíméletlen használat miatt mekkora földterületet borított be a fehér vagy földi kosz. A jelenség kisebb-nagyobb részeken ma is több helyen megfigyelhető. Az általam ismert legnagyobb ilyen szikes folt a Kotormányi-hegytől délnyugatra, a Fazék és a Domán-rítás nevű teriiletek között, a Domaföld felé eső határsávban található. Ezen, a becslésem szerint összesen 2000-3000 négyzetméternyi területen a szó szoros értelmében „se fű, se fa nem terem". - Az avar alomként, illetve trágyaként való használata, amely akkor általános volt, a paraszti gazdaságokban még a 20. század második felében is előfordult. - A 19. század első felében szinte minden őrségi családból elmentek a férfiak „más, boldogabb vidékre" aratni, csépelni, hogy családjuk megélhetését biztosítsák. Csak külön kutatás tudná felmérni azt, hogyan és mikor szorult vissza ez a tevékenység. Annyi mindenképpen megállapítható, hogy a szomszédos Tótság lakossága - az őrséginél is rosszabb viszonyok miatt - hosszabb ideig rákényszerült erre a munkára. - A felmérés fontos része szól a táplálkozási szokásokról,

aá pontosabban az élelemszerzési lehetőségekről. A vallomás tevők elmondták, hogy az őrségiek élelmük kiegészítése végett a gabonát együtt őrölték meg a lengubával, a zab- és hajdinapelyvával, a szőlőtörköllyel, sőt a galagonyával. Húst keveset ettek, de már elterjedt „Istennek különös áldása" a krumpli. JEGYZETEK Dömötör Sándor: Őrség. Szombathely, 1987. 49. p. A Pápai Református Nagykönyvtár kézirattári katalógusa az iratokat 18. századira datálja. (Az itt található példányokon évszám nem szerepel.) Kézirattári jelzetük: 0.794.364.3-4. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének iratai. Úrbéri iratok. Többféle úrbéri tárgyak Fasc. 19. no. 1. 44