Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Ferenczi Zsuzsanna: A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár ősnyomtatványainak és antikváinak katalógusa

Feltűnnek a nagy humanisták Rotterdami: Erasmus, vagy Nicolaus Cusa­mis. Róla írja szép versében Vas István: „Te Cusanus, bíboros és eretnek, llstenkereső világfi, utolsó/ Skolasztikus és első forradalmár..." Örülünk a magyar szerzőnek: Temesvári Pelbártnak, Laskai Osvátnak. Előbbi nagyhatású beszédeit találjuk a katalógusban az egyházi év ünnepei­ről, vagy Mária dicsőítéséről. Magyar vonatkozásban is fontos Calepinus latin értelmező szótára, mely kiadásról-kiadásra bővült, s a 10 és 11 nyelvű változat magyar értelmezést is közöl. A könyvtár az értékes bázeli kiadással rendelkezik, 1598-ból. Jelentős a történeti művek száma: Titus Livius, de Sallustius is - Cati­lina összeesküvéséről és a Jughiirta elleni háborúról - a híres velencei nyomdász, Aldus Manutius műhelyéből, 1511-ből. Olvasható Schedel Világ­krónikája, Bondini műve is. A jogtudományt képviseli például Justinianus vagy Werbőczi Tripartitumja. Értékes a földrajzi anyag: a görög Strabon, vagy Ptolemaosz. Utóbbi csilla­gász, matematikus, sőt, a zeneelmélet legfontosabb ókori alkotója is volt. A kisszámú szépirodalmi művek közül kiemelhető Homérosz és Theokrítosz - az idill műfajának görög megalkotója. Rétfalvi Gábor munkája alapján sok ismeretet szerezhetünk az egyes pél­dányok egyéni vonásairól. A szerző neve, cím, kiadó, kiadás éve után a kollá­ciós képlet következik, mely a szakembernek mutatja a jellegzetességeket. Különösen fontosak az irodalmi hivatkozások: rövidítve utal a többnyire bib­liográfiákra, adatbázisokra. Innen lehet megtudni, hogy példáid a Gesamtka­talog der Wiegendrucke (a legalaposabb ősnyomtatvány-bibliográfia), vagy Sajó Géza - Soltész Erzsébet: Catalogus incunabulorum... (magyar ősnyom­tatvány-katalógus), esetleg a Régi magyarországi nyomtatványok (RMNY), mely szám alatt írja le és értékeli a kötetet. Gyakori jelenség volt, hogy több, kisebb terjedelmű művet egybekötöttek. Ilyenkor az összeállító mindig közli a kolligált tételt is, amit természetesen teljes leírásban megtalálunk a betűrend megfelelő helyén. A már említett Theokritos műve egybekötve található Persius Flaccus római költő metórái­val, aki éles hangon bírálta az emberi gyengeségeket - butaság, fösvénység -, s a Néró korabeli politikai viszonyokat. A látvány minden korban szerepet játszott a könyvek megítélésekor, ezért Rétfalvi Gábor Díszítés címen mindig leírja a szöveg elrendezését, például: kéthasábos elhelyezés, virágdíszes és alakos iniciálék. Jelöli a piros-fekete nyomást, a nyomdász vagy a kiadó jelvényét, képeket, rézmetszeteket, famet­szeteket, címlapkeretet. Néhány műben kották - főleg a missalékben - és térképek is fellelhetők. Nagyon érdekessé és egyénivé teszi a könyveket a sok bejegyzés. Tulaj­donosokra és használókra gondoljunk, ezeket minden esetben feltünteti az összeállító. Megtudható, hogy hány kéztől származik a bejegyzés, például: „egy kéz 1040-ig beszámozta a verssorokat", vagy „a címlap-helyettesítőn is­meretlen kéz által a városnevek hozzáírva". (Erasmus, 144.) 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom