Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - Soós István: Kishevesi Hevenesi Gábor (1656-1715)

tunk, már korábban számos kútfőt gyűjthetett össze, részint fent említett „Atlas Parvus "-a, részint kéziratban maradt vármegyetérképei kapcsán. A megadott szempontok akár magyarországi vármegyék históriáját feldolgozandó nagyszabásíi vállalkozáshoz is útmutatásként szolgálhattak volna. A „Modus" összeállítói az adatgyűjtők figyelmébe ajánlották feljegyezni mindenekelőtt a vármegyék kite íj édesére és határaira, címerére, nevük eredetére vonatkozó forrásokat, adatokat. Ezt követően a kutatók a vármegyék nevezetesebb városairól és várairól, továbbá nevük eredetéről és változatairól, valamint a róluk fennmaradt hagyomány okról voltak kötelesek feljegyzéseket készíteni. Ezután következett azoknak a kútfőknek az ismertetése, melyek a lakosok megtelepedéséről, származásáról, a vármegye folyóiról, a csodás forrásokról, az ásványhegyekről, a föld termékenységéről és változatosságáról tartalmaztak értékes adatokat. A gyűjtőket a fentiekkel kapcsolatban figyelmeztették mindannak a feltüntetésére is, milyen természeti csodák vannak a kövekben, a növényekben, a drágakövekben, az ásványokban. Az összegyííjtendő dokumentumok között jelentős helyet szántak azoknak, melyek az egyházi javadalmakról, a vallási egyletekről, és alapítóikról tartalmaztak információkat. Adatokat vettettek fel a vármegye területén található kórházakról, iskolákról, ezeknek háborúkban vagy eretnekek által elszenvedett kárairól. Fontos volt a gyűjtőknek szólni a magánjogokról, a privilégiumokról, a tudományokban, a hadügyekben, a hivatalokban és a művészetekben kitűnt jeles férfiakról. Az adatgyitjtés során egyik fő szempont a katolikus vallást érintő események pontos feljegyzése, azaz: miképpen hirdették a katolikus hitet, mikor és kik okoztak károkat annak; kik az eretnekek és mikor jöttek be ők az adott vármegyébe? A rendelkezésre álló fonások tükrében szükséges volt feljegyzéseket készíteni arról, kik és hogyan írták össze a vármegyét: milyen háborúk, belső zavargások és puszítások voltak annak területén és milyen károkat szenvedett el a vármegye ezek következtében. Az adatgyűjtőnek azt is fel kellett tüntetniük, luk szították a háborúkat vagy zavargásokat, vagy csillapították le azokat, végül pedig azt, milyen külföldi hadjáratokban vett részt a vármegye és mely alkalomból tűzött össze az ellenséggel? A vármegyékhez szorosan kapcsolódik a városokról és a várakról szóló fejezet. Az ezekre vonatkozó adatok, források tekintetében Hevenesiék az alábbiakat tartották összegyűjtendőknek: mindenekelőtt azokat az ismereteket, melyek az egyes városok nevéről és eredetéről, címeréről, alapításáról, illetve alapítójáról, továbbá növekedéséről, erősségéről, természeti helyzetéről és környezetéről, régi kiterjedéséről, az ellenség okozta romokról, a gyiíjtogatásokról, az áradásokról, a földrengésekről, a pestis vagy más métely által elszenvedett károkról, a porták, házak, utcák számáról, ezek régi és új nevéről és változásáról vallanak. Felkutattatni kívánták mindazokat a dokumentumokat, melyekben a magánemberek szokásai, jogai vagy privilégiumai követhetők nyomon. Szükségesnek vélték feltárni azokat a kútfőket, melyek alapján megállapítható volt, az adott forrás milyen uradalomnak nincs alávetve, kinek a szellemi igazságszolgáltatása alatt áll? A városok történetének fel15