Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - ADATTÁK - Bajzik Zsolt: A Vas vármegyei Tarcsafürdő története Trianonig. 1. rész

Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pest, 1836. 1. köt. 338. p. Az intézet, eszméje nem volt új, mert más formában az uradalmi tisztek számára Károlyi Lajos gróf birtokán, Tótmegyeren (ma: Polárikova, Szlovákia) már ekkor több év óta működött. Batthyány Kázmér gróf azonban lehetővé tette, hogy egy nagyobb és jobb intézet jöhessen létre Rohoncon. A gazdasági iskolában nem a nevelésre, hanem a képzésre helyezték a hangsúlyt. A tanulók fizikát, kémiát, matematikát tanultak úgy, hogy azt a mezőgazdasági ismereteknél alkalmazhassák. A diákokat a hatodik osztály után vették fel a 2 évig tartó kurzusra, és az intézetben az ünnepeken kívül folyamatos volt az oktatás. Helyet a rohonci uradalmi kastélyban kapott, hogy a helybeli gazdasági tiszteken kívül az intézeti tanulókat, a hallgatók egy részét, s az előadó- és gyűjteményi termeket elhelyezhessék. Az előadások rendes órákra voltak osztva, s csak a téli hónapokban tartották meg őket. Tanáraik Vállas Antal, Benkő Dániel, Klauzál Imre voltak. Az intézetnek legfontosabb része volt a Tótmegyenői Rohoncra áthelyezett mintajuhtenyészet. A sokoldalú Klaxizál Imrének a juhászat volt az egyik fő stúdiuma. Ezen kívül az intézet kiegészítő részét képezte a füvészkert, Károlyi Lajos gróf gazdasági könyvtára, a mintagyűjtemény, mely minden mezőgazdaságra vonatkozó eszközt magában foglalt. A diákoknak angol, francia és német nyelvet, is tanítottak, hogy a növendékek az e nyelveken írt gazdasági munkákat el tudják olvasni. A fiataloknak, hogy ne kelljen az intézeten kívül kávéházba, vagy vendéglőbe menniük, külön olvasótermet rendeztek be, ahol a hazai és külföldi gazdasági folyóiratokat megtalálhatták. Az alapítványi tanulókat egyszerűen látták el és az ebédelésüket a tanító vezetésével végezték. Az intézetből a tavasz kezdetével a növendékeket az alapító gróf nagyobb uradalmaiban osztották szét, hogy azokban a gazdatisztek mellett a mezőgazdasági tevékenység gyakorlati részét elsajátítsák. így két nyár leforgása alatt rengeteg tapasztalatot gyűjthettek a hallgatók. Gazdasági intézet Rohonczon. = Társalkodó, 1839. 74. sz. 293-294. p. Tilcsik György: Egy parciális obligáció tanulságai. Batthyány Gusztáv gróf kölcsönügylete 1842-ben. In: Előadások Vas megye történetéről. 3. Szerk. Uő. Szombathely, 2000. 86-87. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 9.) Batthyány Kázmér (1807-1854) is sokat tartózkodott külföldön, de ő hazaköltözött és megtanulta a magyar nyelvet, érdeklődött az irodalom, a történelem és a törvények után megismerkedett a hazai szokásokkal. A birtokainak teljhatalmú igazgatója Nagy Károly akadémiai tag sokat segített ebben neki. Batthyány Kázmér az 1839/1840. évi országgyűlésen szerepelt először, de ekkor még Bécsben élt. Tagja volt a Védegyletnek, a Gyáralapító Társaságnak, az Iparműtárnak stb. és sokat tett a hazai ipar fejlődéséért. Az örökváltság kérdésében Batthyány Kázmér saját és testvére birtokain elsőként tett lépéseket. A szabadságharc idején Kossuth Lajos a külügyek irányítását bízta rá, s a bukás után elhagyta az országot. Újabb kori ismeretek tára. 1. köt. Pest, 1850. 354-355. p. !6 Szinnyei. 6. köt. Bp., 1899. 479. hasáb. ,7 Szinnyei. 2. köt. Bp., 1893. 513-515. hasáb. !8 Szinnyei. 14. köt. Bp., 1914. 303. hasáb. Beszedits Ede: Tárcsa és ásványvizei, természet-, végy- és gyógytani tekintetben. Szombathely, 1865. 9-17. p. Schlich, Albert: Klauzáls, Czilchert, Egan Biographische Skizzen. = BH 1999. Lieft 3. 140142. p. Bajzik Zsolt: A sóskúti fürdő a reformkorban. = VSZ 1999. 4. sz. 453. p. 49