Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - ADATTÁK - Bajzik Zsolt: A Vas vármegyei Tarcsafürdő története Trianonig. 1. rész

üveg- és virágházat építtetett, ahol konyhakerti és dísznövény-kereskedést nyitottak, faiskolát alapítottak, és a Vogelgsang nevű erdővel bővítették a fürdő teriiletét. Itt utakat, hidakat és sétányokat alakítottak ki minden irányban.

89 Valószínű, hogy Klauzál Imre nem volt tagja a fürdőigazgatóságnak, ezért érkeztek a kérdések Czilcherthez. A haszonbérlettel kapcsolatos információkat fürdőadminisztrációtól és a Bécsben lakó Koháiry Mihálytól lehetett kérni. „A kereskedelem és ipar az osztrák monarchiában" című könyv szerint Klauzál 1847. évi halála titán Kohány együtt vezette a tárcsái céget Czilchert Róberttel. Kohányék tovább vitték a birka- és növénynemesítő céget, később is tenyésztettek, eladtak nemesített juhokat és luxus növényeket - kaméliákat, rododendronokat, azaleákat, rózsákat stb. - és gyümölcsfákat.

m A fürdő életében hasonló visszaesést okozhatott az 1848-1849. évi szabadságharc, mint a szomszédos sóslmti fürdőnél, amelyet ekkor bezártak az érdektelenség és a veszteségek miatt, mivel ez az időszak nem kedvezett se a fürdőzésnek, se a társasági életnek.

91 JEGYZETEK Kosa László: Fürdőélet a Monarchiában. Bp., 1999. 7-8. p. Bqjzik Zsolt: A sóskúti fürdő a reformkorban. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1999. 4. sz. 436. p. Kiss Gábor - Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szcrk. Engel Pál. Szombathely, 1998. (továbbiakban: Engel, 1998.) 43. p. (Szombathely története; 1.) 4 Engel, 1998. 51. p. Batthyány Ferenc: Tárcsa Fürdő és környéke. Tatzmannsdorf Bad und Umgebung. Béts, 1864. (továbbiakban: Batthyány, 1864.) 3. p. Schwartz Elemér: A nyugat-magyarországi német helységnevek. Bp., 1932. (továbbiakban: Schwartz, 1932.) 82. p Ohrenberger, A. ./.: Archäologisches zu den Quellen in Bad Tatzmannsdorf, B. H. Oberwart. — Burgenländische Heimatblätter (továbbiakban: BH) 1962. Heft. 3. 176-186. p. hipp Vilmos: Lclhelyeink. 1. [rész.] = Vasmegyei Lapok, 1875. máj. 9. 2. p. Gyimótfalva. = Archacológiai Közlemények, 1875. 227-228. p. 1455-ben Tercha, de ugyanakkor Tarcesdorf néven is szerepel a község. Az összeírásokban nem olvasható, pedig 1620-ban már fürdőként ismert. 1698-ban Tarcza, 1773-ben Tárcsa és Taztmannsdorf néven említik a helységet. A népiesen ejtett helységnév a magyar tar+csa személynévből való, míg a hosszabb Tatzmannsdorf a 18. század végi hivatalos névadásnak köszönheti létrejöttét. Schwartz, 1932. 82. p. Pricklet; Harald: Zur Genealogie der Tatzmannsdorfer Adelige. = Adler Zeitschrift für Genealógia un Heraldika, 1964. Heft 13-14. 181-184. p. Giujlia, Otto - Schlag, Gerald: Burgenland in alten Ansichten. Wien, 1986. (továbbiakban: Guglia - Schlag, 1986.) 38. p. 13 Batthyány, 1864. 3. p. 45