Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - Soós István: Kishevesi Hevenesi Gábor (1656-1715)

nyokon, de mindenképpen szavahihető forrásokon alapuló dokumentum. Honnan kell ezeket mármost összegyűjteni? Először: mind a hazai, mind a külföldi tárgyakról szóló publikált könyvekből, melyek szent, és világi témákkal foglalkoznak. Amennyiben ilyeneket nem lehet olvasni, úgy magukat a könyvek indexeit és tartalmát, valamint a jegyzetek címeit szükséges szemügyre venni, mivel ezek is sok információs anyagot tartalmazhatnak. Hasznos, ha a jegyzetekben a szerző nevét és keresztnevét kiírják, és feltüntetik a könyv címét az illető fejezet idézésével (folio, lapszám), továbbá a könyv impresszumát (kiadási év és nyomtatási hely). Másodszor: kiadott, publikált kéziratokból, mint amilyenek a levéltárakban - pl. a királyi kancelláriai, a nádori, a kamarai, valamint az egyháziak: érseki, püspöki, káptalani, prépostsági -, valamint családi magánarchívumokban találhatók. Királyi levelekből, azok záradékaiból, ahol a különböző egyházi és világi főméltóságok névszerint fel vannak sorolva, továbbá a privilégiumlevelekből, feltüntetve azt, hányszor és kiknek adományozták azokat? A feliratokból, melyek a templomokban, a monostorokban, régi romokon láthatók. Amennyiben a kéziratokat olvasni nem szabadna és azokat kölcsönözni nem akarnák, azokról mégis a legrövidebb időn belül legyenek teljesen fennmaradó híranyagok, mely forrásokat az íródeákok segítségével kell kiválogatni. Harmadszor: az ősök hagyományairól és közösségi eseményeiről fennmaradt kútfőkből, kéziratban hátrahagyott feljegyzésekből. A gyűjtők azonban óvakodjanak attól, nehogy ezeket a hagyományokat meseszerűen adják elő. Hasznos lenne ehhez továbbá hozzáfűzni: vajon a kutatók ezeket a tradíciókat több ember és pontosan kiknek az elbeszéléséből szerezték meg? A tények, események feljegyzésekor fontos feltüntetni a helyet, az évet vagy a napot, amikor és ahol azok megtörténtek. Történjen utalás továbbá arra, melyik király vagy érsek alatt zajlott le az illető esemény. Szerfölött érdemes pontosan feltüntetni a személyek nevét, mivel ezek tekintetében számos tévedés támadhat. Kikről és mikről kell gyűjteni az adatokat? Ebben a tekintetben Hevenesiék hat csoportot neveznek meg, egyúttal meghatározva azokat a szempontokat is, melyek az egyes csoportok esetében kisebb-nagyobb eltérésekkel ismétlődnek. Az első csoportba sorolják az érsekségekkel, a püspökségekkel és a káptalanokkal kapcsolatos fonásokat, mindenkor megjelölve a kútfők gyűjtésének módját. Mit kutasson, illetve gyűjtsön mostmár a kutató az első csoportot illetően? Elsősorban alapítóleveleket, azok megerősítéseit, királyi adományleveleket, a birtokok határleveleit, a jószág- és birtokpereket, az egyházi adományokat, azok címét, a pecséteket, a főkegyurak alapítványait vagy más kegyes alapítványokat, végrendeleteket és nagyobb kegyes hagyatékok emlékeit, valamint a püspökségek/egyházkerületek nagyságára, határaira, a püspöki székhelyre, az igazságszolgáltatásra vonatkozó adatokat. Mindezeken kívül forrásokat a püspökségek örökségéről, nevéről, címéről, erényeiről vagy kinevezéseiről, tisztségeiről. A gyűjtők vagy kutatók jelöljék meg melyik napon, évben történtek ezek a kinevezések. Gyűjtsenek továbbá forrásokat a 13