Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
2. szám - ADATTÁK - Bajzik Zsolt: A Vas vármegyei Tarcsafürdő története Trianonig. 1. rész
1680. július 3-án Deső Ferenc azt írta a levelében, hogy Batthyány Ádám parancsára hazatért Tárcsára a savanyúvízhez, hogy 12 órára Rohoncra érhessen. 30 Egy másik, a főgenerálisnak íródott levélben Deső Zsigmond arról számolt be, hogy 1691. június 23-án nála járt a fürdőben a „Boldis urfi". A1 Batthyány Ádám 1699. március 20-án, Rakicsányból (ma: Rakicán, Szlovénia) írta a porkolábjának Rohoncra, hogy az ottani savanyúvizes üvegpalackokat vitesse el Tárcsára, s ott töltsék meg azokat, és a lepecsételésük után szállítsák a vizet Körmendre. 33 1699. április 5-én Batthyány Ádám azt kérte levelében az intézőjétől, hogy szállítsanak utánuk Varazsdra (ma: Varasdin, Horvátország) tárcsái savanyúvizet, „cíe mivel vagyon annyira való savanyó víz velünk a kicsit Varasára be érjük és nem szükséges már oda bé küldeny kegyelmednek, hanem Körmendre . .." 33 Április 8-án kelt újabb levelében már azt jelezte Batthyány Ádám, hogy az ásványvizet megkapták, és két emberrel visszaküldték egy üres edényt Szalónaloa (ma: Stadtschlaining, Ausztria), hogy azt is töltsék meg savanyú vízzel. 34 A 17. században Magyarország műveltségi szerkezetében a társadalom életkörülményeit és gondolatvilágát nagymértékben meghatározó egészségügyi viszonyok ugyancsak a végletesség képét mutatják. Melegvizekben bővelkedő ország lévén a fürdőkultúra már régen kialakult. Megfigyelhető azonban, hogy a középkori kultikus és gyógyászati célokon kívül a fürdőzés - főleg a főúri és a hivatalnoki réteg körében - a felüdülést kezdte szolgálni. Nyugat-Magyarország, Erdély és Horvátország gyógyfürdői a főurak társasági találkozóhelyeivé váltak. 3 '"' Az érdeklődésre tekintettel a fürdőkről könyveket, ismertetőket és értekezéseket jelentettek meg. A balfi fürdőről és a pinkafői - valójában tárcsái - savanyúvízről Loew András 30 soproni orvos írt értekezést a következő címmel: „Succinta deseriptio duorum Hungáriáé medicatorum fontium, quorum alter penes lacim Pisonium (Fcrtőtó) in Soproniensi comitatu adpagum Wolffs (—Balf) alter in Castrifcirei comitatu penes Pinkafeld enascitu. " 37 A 17. század végére a tárcsái gyógyhely jelentősége tovább nőtt. A török és kuruc háborúk ellenére a gyógyászati létesítmény folyamatosan üzemelt, és 1717-ben egyedül Bécsbe 200.000 liter ásványvizet szállítottak. 38 Gálfus János tárcsái fürdős 1716-ban bérleti szerződést kötött a Deső-örökösökkel. A fürdőház és a savanyúvíz bérlete évi 40 rajnai forint 39 és 3 font* 0 bors volt. A kontraktus szerint a fürdős köteles volt a savanyi'ivíz kútra vigyázni, azt tisztán tartani és rendbe tenni. A savanyúvizet szállító szekerek iitán járó összeget a bérlő saját maga számára szedhette, de a meghatározottnál többet nem. Köteles volt még a mindenkori tulajdonosokat egészségük feljavítására, vagy „majális curára" beengedni a fürdőbe és ott saját orvosságaival gyógyítani őket.* 1 Az akkori felfogás szerint az emberi szervezetnek éppiÍLgy szüksége volt a tavaszi megújhodásra, mint a természetnek. Ezért volt nagyon divatos a majális kúra, a tavaszi purgáció, a hashajtó szedés és friss főzelékek fogyasztása. A májusi kúrát rendszerint valamelyik közeli fürdőhelyen végezték, mely nagymértékben hozzájárult az oly élénk magyar fürdőélet kifejlődéséhez 4a 34
