Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - Soós István: Kishevesi Hevenesi Gábor (1656-1715)

tómunka miatt állítólag csak naponta 4 órát engedélyezett magának alvásra. Aszkéta életet élt, „a testi sanyargatást nagy mértékben gyakorlá. Többek közt azt beszélték róla, hogy derekán vas láncot viselt, mely végre a húsba ette magát és csak kimetszés által volt levehető" .

29 Betegségekkel küszködve és a folytonos alkotó munka lázában mintegy elégve 59 éves korában hunyt el.'

40 Halálát, melyet Isten akarának tulajdonított, nagy lelki megnyugvással várta.'

41 Hevenesi közel 3 évtizeden át tartó elmélyült és széleskörű filológiai kutatásai során számos alapvető egyháztörténeti, történeti, etikai tárgyri munkát készített, melyek több - mind életében, mind halála után - kiadást értek meg. Egyik korai művével,

32 mely lényegében véve egy, az év minden napjára készített hadtörténeti eseménynaptár, elől járt a magyarországi Mária-kultusz terjesztésében. A kis könyvecske szerzőjének alapos históriai-geográfiai, térképészeti felkészültségéről és tájékozottságról árulkodik, s „már jelezte szerzőjének tehetségét és egyre kiterjedő életművének legfontosabb irányait" .

m Hevenesinek ez a nrűve akár azoknak a munkálatoknak az előzményeként is tekinthető, melyeknek aktív részeseként 1688-1689-ben elkészült Magyarország első zseb formátumú „kis atlasza".

3

* A térkép részint a török megszállás alól felszabadított területek újjászervezése kapcsán Kollonich Lipót gróf által megfogalmazott „Berendezkedési terv"-vei (Einrichtungswerk) összefüggésben született meg, részint pedig annak a gyakorlati igényből fakadóan, hogy a tanulóifjúság számára „áttekinthető, könnyen kezelhető térképet adjanak" ,

35 Az első nemzeti atlasznak számító térképet, melyet Hevenesi I. József királynak ajánlott, jóllehet csoportmunka keretében alkották meg, ám értelmi szerzőjének mindenképpen Hevenesi tekinthető. 0 írta az atlasz szöveges részeit, valamint az ő munkája volt a térkép névmutatójának elkészítése is. A térképen 119 vízrajzi- és 2605 helységnevet tüntettek fel.

30 Az atlaszban, amely eképpen az első magyar helységnévtárnak tekinthető, Hevenesi megadja a települések földrajzi koordinátáit és a helységek egymástól való távolságát is. Az „Atlas Parvus "-sal párhuzamosan Hevenesi egy vármegyei atlasz-sorozat elkészítését is tervezte. Ezt bizonyítja egy kéziratban maradt vármegyeatlasza, mely 70 vármegye térképét tartalmazza.

37 Az „Atlas Parvus"hoz kapcsolódva, annak megjelenése után 1 évvel Hevenesi kiadta az első magyar természeti földrajzot.

38 A bollandisták

39 tevékenységén felbuzdulva, illetve az „Acta Sanctorum" célkitűzéseit magáévá téve elsőként foglalta össze a magyar szentek életét.*

0 Ebben többek között arról panaszkodott, hogy a hazai szentekre vonatkozó régi forrásokat, amelyek a barbár ellenséggel - a törökkel - vívott gyakori háborúkban, a tűzvészek és a pusztítások során megsemmisültek, elsősorban következtetéssel, vagy koldulással a szomszédos országok történeti kútfőiből kellett összegyűjtenie.*

1 A magyar szentek életéről szóló mű megírása során tapasztalt kutatási nehézségek indították arra, hogy hozzáfogjon a magyarországi egyháztörténeti dokumentumanyag szisztematikus feltárásához, illetve összeállításához. Később 9