Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története
thyány Katalin legidősebb fia 20 - 1660. szeptember 18-án Rumban kelt adóslevelében leírja, hogy sógorának, Babócsay Ferenc keszthelyi főkapitánynak egy 250 forintos kölcsön fejében „néminemű üst miét", azaz ezüst művet adott zálogként „ugy mint Edgy Eöregh födeles viragos aranyos kupát, edgy födeletlen hopolyagos [hólyagos] aranyos kupát, három üszt [ezüst] pohart regi formára parasztok hazából aranyossak & Edgy kis üst [ezüst] kannát belől aranyozottat...", azzal a kikötéssel, hogy amint a pénzösszeget ő vagy utódai visszafizetik, az ezüstöket adják vissza. 21 A serleg Rumy György halála után kerülhetett fiához, Rumy Farkashoz, az a szokás, hagyomány tehát, hogy az értékes családi ereklyét a família legidősebb férfitagja örökli, itt is megfigyelhető. A serleg Babócsay Ferenctől visszakerülhetett a családhoz, mivel a Vasmegyei Régészeti Egylet titkára, Lipp Vilmos által 1877-ben közölt, 1694-es keltezésű levélben Telekesy István, a későbbi egri püspök a következőket írja: ,yA mi a kupát illeti én láttom, ugy tetszik az osztálykor száz tallirra böcsültették és fen hatták. minthogy a Fiágat illeti hogy im Lagos király adománya s-a cimerök is az. kinek hosszú volna az historiáya, ha kegyelmed kezéhez veszi én javallom, mivel másképenis el adgyák, vagy taland már elis attak, mivel régen hallottam, hogy Zsidókat emlegettek, hogy azok által megcsináltattyák, mivel ugy hiszik, hogy vagyon valami kevés fogyatkozás benne." 22 Telekesy állítását ugyanakkor, hogy ti. a serleget II. Lajos adományozta a Rumyaknak, a 16. századi okleveles forrás ismerete nélkül nem lehet igazolni, ahogy azt a közlést sem, mely 1888-ban, egy pesti újságban jelent meg, hogy ti. a családi dokumentumok szerint a serleget - nem sokkal elkészülte után egy, a 16. században a liegnitzi Frigyes herceg pohárnokaként tevékenykedő Rumy ős kapta az engedéllyel együtt, hogy azt címerükben viselhessék. 2 ' 1 Jelenleg még nem tisztázott az sem, hogy a Rumy-címert hagyományosan díszítő serlegábrázolás 2 * a család által birtokolt ezüstserlegekre - a nagy serleg mellett tulajdonukban volt még egy 16. századi kisebb, két részből álló, házasságkötéseknél használatos egybejáró ún. iker- vagy kettősserleg is 25 (minden bizonnyal az a hólyagos serleg, melyet 1660-ban Rumy Farkas adóslevelében említett) - vagy a Rumyak ősének, Doroszlónak Zsigmond kori alpohárnokságára 26 utal. Mivel az általam ismert legrégebbi Rumy-címer 1550ben használt pecséten található, a kérdést a 16. század első felénél korábban - tehát a Rumy-serleg lehetséges készítési ideje előtt - keletkezett Rumy-címer(ek) esetleges felbukkanásáig nyitva kell hagynunk. Ha már eze(ke)n is a serleg rajza lenne látható, akkor a motívum valóban Rumy Doroszló alpohárnoki tisztségére utal, s csak véletlen egybeesés van a családi címerben szereplő serlegábrázolás és a család birtokában lévő serlegek között. Abban az esetben azonban, ha a 16. század közepe előtt nem szerepelt a Rumy-címerben a serleg, a címer serlegábrázolása összefügghet a három ötvösmű birtoklásával. 28
