Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

4. szám - MŰHELY - Nagy Miklós: A sárvári Honismereti Híradó

A Honismereti Híradóban közlésre került két sárvári személyiség, Ernecz Ignácnak (1817-1882), a város első történetírójának,

21 és Gottesmann Alfrédnak (1872-1965), a nagybányai míívésztelephez kötődő festőművésznek az életrajza.

22 Több olyan munka is megjelent ebben az öt esztendőben, amely napjainkban is alapvető támpontot jelent egy helytörténeti kii tatónak. E körbe sorolható Urbán Lászlónak Sárvár egykori neveiről, az 1532. évi török ostromról alkotott publikációi, Újsziget nevéről készített tanulmánya,

33 Füves Ödönnek a 18. században Sárváron élt görög kereskedőkről írt munkája,

2

* vagy Németh István visszaemlékezése az 1945. évre.

25 A történeti témák mellett megjelentek a természeti értékek bemutató dolgozatok is. Jeanplong Józsefnek Sárvár és környékének flórájáról írt tanulmánya korszakos jelentőségű a városban megjelent szakirodalomban.

26 Béky Albert a Csónakázó-tóról és Parkerdőről értekezett,

27 Simon József pedig Vas megye természeti értékeiről készítet tanulmánya is megjelent,

28 Dr. Kopeczky Ferenc pedig az ÉRTI Sárvári Kísérleti Állomásának munkáját mutatta be az olvasó közönségnek.

29 A Honismereti Híradó azonban nemcsak a míilt kutatását szolgálta, amint az első számban dr. Naszádos István szerkesztő előre jelezte, hanem a jelent is bemutatta az olvasóknak. A folyóirat ilyen módon az akkor hiányzó helyi hírlap feladatát is betöltötte. Az ilyen típusú munkák sorát dr. Naszádos István nyitotta meg az 1971. évi 2. számban a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár sárvári új üzemének bemutatásával. Ezen írások egyaránt foglalkoztak a város fejlődésével,

30 tudósítottak kiállításokról,

31 megemlékeztek évfordulókról,

32 elhunyt személyekről - pl.: Nógrádi Géza, Urbán Ernő

33 - vagy a Honismereti Szakkör tevékenységéről.

3

* Érdekes színfoltja, s máig egyedülálló jelensége a kiadvány e korszakának a borászatról és a borversenyekről megjelent írások, amelyek közül az utókor számára talán a legkiemelkedőbb az első sárvári borversenyről készült tudósítás.

35 Hasonlóan egyedülálló a Honismereti Híradó Szerkesztőbizottsága által az 1972. 2. számban meghirdetett néprajzi témájú pályázat, amelynek Németh Mihály szobrászművész által pályadíjait a híradó fotói őrizték meg a jövő számára. A pályázat eredményét Kutszegi István ismertette a folyóirat 1975. 12. számában. Az utókor számára ismeretlenek maradtak a pályázatra beérkezett írások, mert az 1975. évi összevont szám után a Honismereti Híradó 13 évig nem jelenhetett meg. A megszűnés kerékbetörte azt a kezdeményezést is, amelyet Németh József iskolaigazgató indított útjára az 1970-1975 közötti hat esztendő sárvári rendezvényeit örökítő ismertetőjével a híradó 1975-ben megjelent számában.

36 A Honismereti Híradó történetének első időszaka termékenynek minősíthető. Szerkesztési elveit tekintve nemcsak a város múltjáról kívánt tudományos és ismeretterjesztő munkákat közölni, hanem az 1970-es évek első felének sárvári fejlődését, változásait és kulturális életét is dokiimentálta, amennyire terjedelme lehetővé tette. E jellemzője következtében témái széles választé16