Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

1. szám - ADATTÁR - Rácz János: A területrendezési terv és Vas megye 1956-ban

zalaegerszegi járástól a szombathelyi járáshoz javasolják csatolni e terület lakosságának mindenirányú vonzását véve figyelembe. " 30 A Területszervezési Kormánybizottság augusztus 29-én a Parlament fél­emelet 89. számú termében tárgyalta - első napirendként - a Vas megyei te­rületrendezési javaslatot. A kormánybizottság elé a megye párt- és tanácsi vezetése által készített javaslat került, melynek szövege részleteiben is meg­egyezett a július 9-én elfogadottal. 31 A Vas megyei javaslatot nem fogadták el. Az elutasítás indokainál a gaz­dasági szempontok voltak a döntőek. Említettük, hogy a területrendezés alapja a népgazdasági tervezéshez szükséges optimálisabb közigazgatási egy­ségek kialakítása, a gazdaságföldrajzi adottságok egységesebb „kezelése" volt. A Vas megyei tervezet - a lényeget tekintve - négy ponton ütközött e „köve­telményekkel". Ezekből három gazdasági, egy pedig politikai szempont volt. A gazdasági szempontokat illetően: a Területszervezési Kormánybizottság a közép-dunántúli ipaividék, a zalai olaj mező területét egy-egy közigazgatási egységen belül kívánta tartani, valamint a Kisalföldet, mint fejlett mezőgaz­dasági területet, s egyben iparosodottabb tájat ugyancsak egy egységben kívánt „kezelni". A politikai szempont pedig az volt, hogy Győrhöz - Dunántúl má­sodik legfontosabb városához - mindenképpen megyét „kívántak rendelni". Mindezek alapján: a közép-dunántúli iparvidék egységének biztosítása mi­att utasították el Devecser és Sümeg környékének Vas megyéhez csatolását, és a zalai-olajvidék egységes közigazgatásának megteremtése végett tartották szükségesnek Zala megyéhez csatolni a körmend-szentgotthárdi járást. Győr megyéből a soproni és a kapuvári járás Vas megyéhez történő integrálását pedig azért ellenezték, mert ezzel „vitathatóvá teszi ... Győr körül a megye további fenntartását" . m Hangsi'ilyózták: „Vas és Győr megyék gazdaságilag hasonlók. Területükön húzódik végig a Kis-Alföld, amely hazánk egyik legfejlettebb, egy­séges jellegű gazdasági területe. Jellemző az intenzív növénytermelés és a ma­gas színvonalú állattenyésztés. ... Vas megye mezőgazdasága sokkal hason­lóbb Győr megyéhez, mint Zala megyéhez. Egyedül Vas déli szegélye mutat Za­lával hasonlóságot. ... Az elmaradott zalai területektől Szombathely távolfekvő, kieső központ, az átcsatolásra javaslatba hozott járások Vas megye területének zömétől lényegesen eltérő, mezőgazdasági jellegűek. Zala megye déli felének megyei beosztása célszerűtlenné válna, holott ez éppen az ország szempontjá­bóljelentős olajvidék; a tervezet az olajvidéket megosztja. M88 A TERÜLETI ÁTSZERVEZÉS HELYI POLITIKAI KÖRÜLMÉNYEI Egy területi átszervezéssel is járó közigazgatási reform befogadásához és el­indításához alkalmas társadalmi fogadókészségre is szükség van. A reformok bevezetésének politikai feltételei sokrétűek, s ezekben nem elhanyagolható szempont az, hogy az adott szituációban az érintettek: a politikai elit, a la­kosság bizalommal van-e a politika iránt vagy sem, támogatja-e a „vezetés" törekvéseit vagy ellenzi azokat. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom