Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

1. szám - MŰHELY - Komondi Gábor: A Szombathelyi Televízió 15 éve. - 1990-2005 -

mutatta, hogy a tanulmánytervekben foglaltak megvalósítása nem lehet reális célkitűzés. így kezdetben a városi adásokat csak nagyobb lakásszámú, nagyközösségi tv-rendszerrel rendelkező területekre lehetséges eljuttatni. "

J 1988 elején Vas megye párt- és állami vezetői egyeztetést kezdeményeztek a Magyar Posta vezetőivel. Ez a tárgyalás alapvetően változtatta meg az elképzeléseket, hiszen rögzítették, hogy lehetséges a helyi televízió adásának sugárzott formában történő továbbítása is. így az egész város területére eljuthatott az adás, s mindezzel egyidőben a megyei tanács azt is vállalta, hogy a megvalósításhoz jelentős támogatást nyújt. A költségvetési tervezet a következő összegeket tartalmazta: egy önálló stúdió minimális felszerelése 5-6 millió forint. A helyi adó és a stúdióval létrehozandó kapcsolat 6-7 millió forint. A stúdió működési költségei évi 2-4 millió forint. A fenti költségekkel és a kivitelezés előkészítésével kapcsolatban a következő döntések születtek: iy

A stúdió a Megyei Művelődési és Ißusági Központban kerül elhelyezésre, ahol a helyiség, a hangtechnika és a világítás már adott, ezen túlmenően a személyi feltételek egy része is biztosított. A Megyei Tanács a stúdió felállításának és működésének költségeit magára vállalta."'

2

' Becsületükre legyen mondva, megértették a kor hívó szavát, és tán annak tudatában, hogy az általuk elvetett mag nem nékik kel ki, belevágtak a televízió-alapításba. Ezért történhetett meg tizenöt évvel ezelőtt mindaz, amelynek ma évfordulóját ünnepeljük. Mindez azonban nem volt ennyire egyszerű, s tán akkor tudjuk a legjobban megérteni az akkor történteket, ha hosszasan idézünk Sibinger Jánosnak, még 1991-ben írott, és a Vasi Szemlében megjelent írásából,

3 ahol bőven meséli az indulás kínjait, és az egész, mai szemmel már mosolyt fakasztó - mert a rendszer ezt tette lehetővé - írását. S amikor jelzőt akaszümk mellé, akkor nem az írás, hanem a körülmények tükrét nézzük a sokat tudó utókor elnéző fensőbbrendűségével. De ez dokumentum, s ilyképpen idézendő, hogy értsük a később elkövetkezőket. .^Magyarországon nem olyan régi hagyománya van a helyi televíziózásnak. Nem véletlenül írok helyi jelzőt a kábel helyett, ugyanis ma már több helyi stúdió sugározva juttatja el nézőihez műsorát. A helyi televíziózás tulajdonképpen a nagyközönségi antennákhoz kapcsolódó kábelhálózatból alakult ki. A lakótelepeken egy-egy antennához sok száz, de egyes esetekben sok ezer lakást is felfűztek a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején. Valakik felismerték, hogy a közös kábelvégre - az antenna helyett - videomagnót, sőt, kamerát is lehet kapcsolni. íme, máris kész volt az első városi televízió...,"

4 Mindez persze nem volt ennyire egyszeri!, ennek igazolására idézünk a megyei napilapból:,/! Springer-ügy után a második sajtóbotrány érik: a helyi tévéstúdiókat akarja megszerezni a Macro-Vision Hálózatszervező Kft., egy amerikai-magyar vállalkozás. Megkeresték-e a szombathelyi városi tévét, megvették-e? 6