Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
4. szám - ADATTÁR - Varsányi Péter István: „Október 6-án megfogadjuk ..." - Centenáris ünnepségek Vas megyében 1949-ben -
meztette a cári hadsereg tábornokait, hogy a magyar szabadságharc leverése egyben az európai forradalom megsemmisítését, a cári uralom alatt nyögő népek utolsó reményének kialvását is jelenti. Mi okozta hát a magyar szabadságharc bukását, amelynek október 6-a a szimbóluma a mi emlékezetünkben. A szabadságharc elbukott, mert a nemzetközi reakció erői, a cár és az osztrák császár hadserege összefogott a belső reakcióval, a földbirtokukat féltő földesurakkal, a vagyonáért és szellemi hatalmáért aggódó klérussal. De elbukott a forradalom azért is, mert a forradalmi erők még nem voltak eléggé fejlettek. A parasztság megkapta ugyan a szabadságot, de nem kapott hozzá földet. Az 1848-as forradalom bukásának az volt a következménye, hogy a régi urak hatalma helyreállt. A parasztságot ismét kisemmizték, iparunk fejlődése megakadt, országunk függetlensége elveszett, gazdasági és politikai tekintetben ismét Ausztria gyarmatává lettünk. A reakció szétszórta a forradalmi erőket, bitófára, börtönbe vagy száműzetésbe kergette legjobbjainkat. 1849 emlékének felidézése mutatja meg nekünk igazán, hogy mit hozott számunkra a szovjet fegyverek adta felszabadulás és az azóta végbement politikai fejlődés. A népi demokrácia nemcsak 1948 [helyesen: 1848] követeléseit valósította meg, hanem további fejlődésünket is. A mi országunk ma a munkások és parasztok állama és dolgozó népe védve van mind a nemzeti elnyomás, mind a kizsákmányolás veszélyétől. A magyar parasztság megkapta a földet, a magyar népé lett a gyár, a bank, az iskola és a hatalmassá növekedett munkásosztály szervezett ereje: a Párt éberen őrködik azon, hogy a szabadságot - amelyre oly sokáig kellett várakoznunk - senki se vehesse el tőlünk többé. 1849. október 6-a egy kudarcot vallott forradalom egyik szomorú napja. 1949. október 6-át azonban egy győztesen haladó forradalom egyik napjának kell tekintenünk. Ez a forradalom már sok támadás ellen megvédte a maga vívmányait és a most leleplezett Rqjk-banda céljai megmutatják azt, hogy lényegében ugyanazokat a reakciós erőket semmisítettük meg, amelyek 1849-ben semmivé tették a magyar szabadsághaj'c eredményeit. 1849 után a magyar parasztság nem tudott földhöz jutni a nagybirtokrendszer miatt. Rajkék 100 év múlva vissza akarták adni a földesuraknak a földet. 1849 után a dolgozókat kizárták a politikai hatalomból. Rajkék meg akarták semmisíteni a dolgozók uralmát. 1849 után országunk ismét Ausztria gyarmata lett. Rqjkék Tito rabságába akarták juttatni hazánkat. 1849 után Magyarország az európai klerikális reakciónak egyik pillére volt. Rqjkék vissza akarták adni a klérusnak előjogait és újra béklyóba akarták verni a lelkiismeret szabadságát. Mindez azonban nem sikerült nekik. 1949 nem a bukott forradalom éve, hanem a győztes forradalomé és Magyarország nem a bukott forradalmak országa többé, hanem a győztes forradalom országa. Ma Magyarországot a nagyszámú szervezett és politikailag fejlett munkásosztály vezeti a dolgozó parasztsággal szövetségben. Ma Magyarországon a parasztok, munkások és a néphez hű értelmiségiek nem a tőkés hasznára, hanem az épülő szocializmus érdekében végzik mun79
