Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

4. szám - ADATTÁR - Réfi Attila: Egy legendás vasi huszár. - Hertelendy Gábor, 1742-1820 -

ber 23-án érkezett gyorspostával József főherceg október 19-én Schönbrunnban (ma: Ausztria) datált levele Jászberénybe, melyben ismertetette az ezrednek, az ő előterjesztésére, a király által kinevezett tisztjeit.

48 Az új ezred parancsnoka, vezénylő ezredese a József főherceg-huszárok addigi alezredese, az ekkor már 58 éves Hertelendy Gábor lett. Kinevezésben minden bizonnyal döntő szerepe volt a nádornak, aki 1795 óta tulajdonosa volt Hertelendy régi ezredének, így jól ismerte őt.*

9 Vitézsége birodalomszerte közismert volt, hűsége, kitartása megkérdőjelezhetetlen, amit az egy ezredben eltöltött 41 évnyi szolgálati idő minden kétséget kizáróan alátámasztott. Október 26-án került sor a felkelők eskütételére, Stössel József kerületi főkapitány ekkor elhangzott beszédében a következőket mondta: „Fönséges nádor ispánunk-különös, önként, hozzánk mindig viselő hqjlandóságbúl, ki kérte a Felséges Császáriul, hogy ezen kiállított sereg az Hajdú Városokbül ide kapcsolandó osztállyal egyetemben - Nádor Ispányi Regement név alatt kormányoztasson, és ugyan Fenséges Nádor Ispánunk oltalma, vezérlése és különös kormánya alatt vitézkedjen, diadalmaskodjon."*'

0 Az egység, az ünnepséget követően még 2 hetet gyakorlással töltött, majd annak ellenére, hogy a kinevezett tisztek közül egy sem érkezett meg, és az egyenruházat sem volt teljesen kész, a kapott parancs alapján november 11-én saját ideiglenes tisztjei vezetésével Győr vármegyébe indult,

51 ahol november végén Szent Mártonban (ma: Pannonhalma) és környékén települt.

52 Az ezred harcértékéhez ekkor még aligha lehetett vérmes reményeket fűzni, nem voltak tisztek, csak kiképzetlen újoncok és idomítatlan lovak.

53 Nem könnyű feladat várt tehát az első ezredparancsokra, hogy ebből a nyersanyagból egy ütőképes, harcra kész alakulatot teremtsen, de, amint majd látni fogjuk, ez mégis kiválóan sikeríilt Hertelendynek, aki december elején állt végre a csapattest élére, és kezdte meg nehéz feladatát.

5

* Már rögtön elégedetlenségét váltotta ki, hogy csapattestét szinte alakulásától kezdve állandóan mozgatták, és újabb és újabb állomáshelyekre vezényelték. December közepén kelt levelében így panaszkodik: „... én a Regimenttel igen kevés idő alatt annyit kóborlottam feljebb s alább, hogy a búcsújárás sem tenne többet ... A hadrend szerint a felkelő ezred a tartalék hadtest kötelékébe volt beosztva, így bevetésére közvetlenül harc esetén sem került volna sor, főképp miután a februárban a Lunéville-ben (ma: Franciaország) megkötött béke véget vetett a háborúnak.

50 A felkelő egységeket ezután feloszlatták, kivéve ezt az alakulatot. Az 1801. április 17-ei bécsíu'helyi (ma: Wiener Neustadt, Ausztria) ünnepi szemle során ugyanis az uralkodó teljes megelégedésének kinyilvánítása mellett engedélyezte, hogy ezen „Palatinális Regement" állandóan megmaradjon, és a Idncstár költségén felállítandó negyedik osztállyal is Idegészítsék, s így a császári-királyi sor-huszárezredek létszámához igazítsák. Azzal a kikötéssel, hogy az ezred hadkiegészítése a jász, kun és hajdú kerületekből történjen, mindenkori tulajdonosa pedig a nádor legyen.

57 Ezzel megkezdődött az ezred regulárissá alakítása. Ez azonban nem ment gyorsan, Hertelendy még 1802. február l-jén is azt közli a Jászkun kerületekkel, hogy a „Regement42