Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
4. szám - MŰHELY - Nagy Miklós: A sárvári Honismereti Híradó
got ismertetnek, s nemcsak konkrétan e vallásos tárgyak sorsának alakulását ölelik fel, hanem egyházi épületek múltját is bemutatják. Szibler Imrénének ugyancsak fontos egyháztörténeti írása még az 1961-ben elpusztított, a Nádasdy vár hídjánál álló egykori Nepomuki kápolna, a Tikászkép, 41 valamint az új majori lourdes-i kápolna* 3 történetének feldolgozása. A helyi egyházi értelmiség munkái közül első helyen Orbán István kanonok kutatásait szükséges megemlíteni, aid három tanulmányával színesítette Sárvár múltját az ellenreformáció korára vonatkozó írásával, valamint Várhelyi Tamással közösen a szombathelyi egyházmegyei zsinatok sárvári vonatkozásait tárta az olvasók elé,** továbbá elkészítette Telekessy István egykori sárvári plébános életrajzát, akinek egri püspökként a kezébe tette le Rákóczi Ferenc a fejedelmi esküt.* 5 A város történetének kutatásában segédletet biztosítanak a plébánosok * 6 és evangélikus lelkészek* 7 névsorai. Jelentek meg a sári Szent Miklós-templom,* 8 a rábasömjéni Szent Márk-templom,* 0 az evangélikus templom 50 és a református gyülekezet 51 történetére vonatkozó tanulmányok is. A rendszerváltás után jelentek meg Lakatné Mester Éva középiskolai tanár tollából származó címertani témájú írások, amelyek közül az 1991-ben a legaktuálisabb Sáivár történeti pecsétjére vonatkozó kutatás bemutatása volt, hiszen a rendszerváltás egyúttal címerváltást is jelentett. 52 Új témának minősült az 1990-es évek első felében a mai Sárvár részét képező települések történetének feltárása, amelyben a kezdeményező Fülöp László főiskolai docens volt az 1994. 1. számban napvilágot látott „Adatok Sárvár település történetéhez" című írásával. A sort Józsa Sándor szakköri tag „Gudina" című munkájával folytatta 1995-ben. 53 A kutatás fonala ugyan itt megszakadt, de a gondolat nem hunyt ki, mert Sárvár 2002. szeptember 21-én megünnepelte a városegyesítés 100., illetve 90. évfordulóját, 5 * amelynek alkalmából megjelent a mára két kiadást is megért Sáivár Centenáriumi Képeskönyve című kötet. 55 A Szeibert János és Naszádos István dualizmus kori gazdasági életre, demográfiai folyamatokra vonatkozó kutatásainak folytatására Nagy Miklós tanár vállalkozott. 56 A Szibler Gábor tanár tollát dicsérő Krausz családra miiltját feltáró munka, napjainkig Sárvár kutatástörténetének legteljesebb családés gyártörténeti dolgozata. 57 Új kutatási eredményt hozott Kiss László Károlynak a 19. századi katonai beszállásolások történetére vonatkozó adatai. 58 A Sárvár története címet viselő városmonográfia 1. világháborúra vonatkozó részének 50 tovább gondolásat jelentették Burka Zoltán helytörténeti kutatató 1. világháborúban részt vevő katonák életrajzi adatait bemutató írásai. 00 A feledésbe merülő múltat elevenítették meg azok az írások, amelyek Sárvár első óvodájára, és az ott tanító irgalmas rendi nővérekre emlékeztek meg. 61 Szintén eddig nem kutatott területet öleltek fel Hajdú Tamás tanár viselettörténeti írásai, amelyek közül kiemelkednek a sárvári vár mennyezetfreskóinak viseletábrázolására és a sárvári szűrre vonatkozó adatai. 63 20
