Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

4. szám - MŰHELY - Nagy Miklós: A sárvári Honismereti Híradó

megkedvelvén, nagyobb készséggel, és kitartósággal védelmezendikis.. ."

5 A jövőbe látóan fogalmazott, amikor a következő gondolatokat papírra vetette: „... jövő, ezen megkezdett pályán továbbis fog haladni, az az: akar egyesek, akar a városi tanács, akar pedig vidéki írók, de lesznek, akik a sárvári régiségek iránt kíváncsiságból bővebb kutatásokat fognak tenni és tetetni. Ez és hasonló esetekben jelen példány kiindulási pontul szolgálhat. "

e Az elmúlt nyolc évtized helytörténeti kutatásait számba véve prófétai előrelátásnak számít ez a mondat. Szíj Rezső egykori sárvári református lelkész a sárvári Hegyközség 1734-ből származó protokolumának nemcsak a rendelkezésit ismertette, hanem a dokumentumban található 1647-1671 között keletkezett adásvételi szerződések alapján nyelvészeti kutatásokat is végzett.

7 Sárvár 1877-ből származó lakóösszeírásait Urbán László mutatta be a Honismereti Híradó 1972. 2. számában, Kozonits Mária pedig egy másik 1877-ben felvett lakóösszeírást közölt ugyanezen számban. Horváth Ferenc, a Vas Megyei Levéltár igazgatója 1809-ből való hadijelentésekkel ismertette meg a híradó 1973. évi 1. számának olvasóit. A múlt tudományos igényű kutatására több szerző is vállalkozott. A város római múltja iránti érdeklődés több írás tárgyát képezte.

8 Sárvár római nevének megállapítására vonatkozó tanulmányok is jelentek meg a Honismereti Híradóban, és bizonyították, hogy a város határában fekvő római település neve Bassiana volt.

9 Több számban foglalkoztak a szerzők az Óvárral,

10 amelynek ásatásai 1971-ben és 1973-ban zajlottak.

11 A kiadvány kezdte el közölni több részletben Nógrádi Gézának „Adatok a sárvári tűzoltás történetéhez" című dolgozatát,

12 amely könyv alakban is megjelent.

13 Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc sárvári nemzetőrei és honvédéi emlékének kutatása is a kiadványban került közlésre.

14 Aradi Péter gimnáziumi tanár e tárgyban írott tanulmánya a 2000-ben megjelent „Sárvár története" címet viselő városmonográfia 1848-1849-es eseményeit feldolgozó részének egyik alapvető forrásává vált.

15 A 2. világháborúval elsősorban Szombath Ferenc foglalkozott a lengyel katonai menekültek és a jugoszláv internáltak történetétének feldolgozásával.

16 Ez a téma ekkor különösen aktuálisnak számított, mert a város lakóinak emlékében elevenen éltek a világégés során a városba került menekültek és internáltak, valamint több lengyel katona Sáiváron letelepedve a város polgárává vált. A Honismereti Híradóban gyártörténetek is megjelentek. Naszádos István a cukorgyár, Horváth László pedig a Barnevál múltjáról közölt adatokat.

17 Új színfoltnak számítottak a korszak történetírásában az egyesületek történetét feldolgozó munkák, mint például a Honismereti Híradó 1974. 1. számában Koppány Árpádnak az akkor 50 éve megalakult Sárvári Méhész Egyesület múltját feltáró írása, valamint Kiss László Károlynak az 1899-ben létrejött Sárvári Kerékpár Egyletről írt tanulmánya. A történeti helynevekkel több dolgozat foglalkozott, amely területen az alapvető kutatásokat Horváth Zsófia gimnáziumi tanár

18 és a gimnázium tanulói végezték el.

19 A nyelvészeti tanulmányokat pedig Kajdi Ferenc és gimnáziumi tanulók írták.

80 15