Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
3. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. II. rész
helő bizonyítékaim vannak, melyeket a határidő leteltével az illetékes hatóságoknak átadom, ha e felhívásnak nem tesznek eleget. Torkos János vendéglős"^ Hogy Torkos János visszakapta volna a felszereléseit, arra nincs adat, de a Kioszk 1946-ban még legalább egyszer kinyitott. A Nemzeti Segély a gyermekotthon javára táncdélutánt rendezett, nagyszerű jazz zene mellett, 1946. június 3-án, délután 3 órakor. 65 Az újjáépítés lázában az új hatalom kapkodva cselekedett. A fényes sikerek hátterében néha meggondolatlan döntések álltak. A sajtó 1947-ben még megpróbálhatott kritikus hangot megütni. Egy ilyen cikkből tudható meg az is, hogy a sok vihart megért Kioszkot lebontották. A felelőtlen intézkedések hátterében az állhatott, hogy a város és a munkálatokra vállalkozók feleztek a kitermelt anyagon. A repülőtérről kikerült anyagokból kellett volna építeni a fedett vásárcsarnokot és helyreállítani a sérült városházát. Egyik sem történt meg. A városházát is eltüntették, mikor a munkanélküliségi akció során munkaalkalmat kellett teremteni. yy Azután lebontották annak rendje módja szerint a Kioszk épületét, azzal az indoklással, hogy az épület faanyagát állandóan lopják, és elhordták volna a tél folyamán az egész épületet. Nem kell hozzá különösebb mérnöki képzettség, hogy megállapítsuk: két őrt állítani a Kioszk őrzésére három évig sem emészt fel akkora összeget, mint a lebontás és újraépítés. " 6(i A Kioszk pusztulásáról pontos adatok nem ismeretesek, de többféle feltételezés látott napvilágot. Ezek hitelessége megkérdőjelezhető. Dr. Tóth József 1992-ben írta: „Sajnos a Kioszk a háborút követő zavaros viszonyok között máig sem tisztázott körülmények között porig égett. " 67 Forrását nem nevezte meg. Hasonlóan fogalmaz a Szombathely és környéke című turista kalauz is. 08 Szilágyi István szombathelyi útikönyvében csak annyit ír, hogy az épület a háborúban elpusztult. 69 Az 1958ban megjelent Szombathelyi séták című kis kiadvány viszont ekképpen ír: „... az egykori Szent István park a bombázások folytán megsemmisült Kioszk romjaival.''' 170 A romok alatt a Kioszk pincéjének a maradványait érthették. (6. kép) A szombathelyiek körében élő szájhagyomány szerint a 2. világháború után a Kioszkban szovjet katonák tanyáztak és a pincéjében lőszerraktár volt. A katonák az épületben és környékén gyakran tüzet raktak és mulattak. Sokak véleménye szerint az épület egy ilyen alkalommal gyulladt ki. Az tény, hogy a Kioszk szomszédságában, a mai Liget szálló épülete és a mai termálfürdő öltöző- és irodaépülete szovjet harckocsi garázsként funkcionált a háború végét követő években. (7. kép) Erre utal az „Újjáépülő Szombathely" című brosúra is: „Az ezredévi park és a mellette lévő uj park helyreállítása az igénybevétel megszűntével lesz időszerű" 71 Az igénybevétel, itt a katonai jellegű használatra utalhat. A Kioszk történetének ez a része további kutatás tárgya lesz. A szombathelyi Kioszk, a polgárosodott város egyik emblematikus épületének, a képeslapok kedvelt témájának szomorú széphistóriája itt véget ér. 2005-ben lett volna 100 éves. 76