Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

csak és kizárólag a rendező egylet vagyonának gyarapítására fordíthatták. Az események lebonyolításához hatósági engedély is szükséges volt (4. kép). A rendelet ugyanakkor előírta, hogy az előadások magyarosságára és színvonalára figyeljenek, a táncmulatságokon kizárólag „népies vagy pedig a rég meghonosodott táncokat iktassák be a táncrendbe".

50 A „leventebálok" ilyen formán szívesen éltek a szüreti mulatságokkal, hiszen azok konstruált hazafias jellege a levente vezető kívánalmait jócskán kielégítették. A sajtóban megjelentek alapján Vas megyében különösen Nárai, Csörötnek, Nemesbőd és Szalafő leventéi kedvelték a szüreti mulatságokat. A lokalitások szüreti mulatságain túl a szüreti felvonulások összefüggéseiben megkerülhetetlenek a kor politikai nagyrendezvényeinek ceremoniális díszfelvonulásai. A városi tér és a hatalom összefonódásai jócskán merítettek kellékeket a reprezentativitásra ítélt és alakított népi hagyományok „kincsestárából", melyeket közvetve vagy közvetlenül az aktuális politikai akarat formált a maga céljainak megfelelően. Az 1. világháborút követően 1920-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után hamarosan magyar államfővé választott Horthy Miklóst még ugyan ebben az évben Szombathelyre várták a Népgondozó Szövetség által szervezett szeptemberi ünnepségekre. Az országos figyelmet ébresztő vasi napokat a kormánj^zónak tervezett teátrális irredenta díszfelvonulással egybekötve képzelték el. Végül csupán a kormányzó helyettes miniszterelnök, Teleki Pál és egyes miniszterei jelenlétében tartották meg a politikai demonstrációt, aminek az egyik központi eseménye volt a díszfelvonulás.

51 A kulturális reprezentációra építő politikai szertartás a hivatalos demonstrációt és a már jól működő népieskedő hagyományokat ötvözte. A tervezettek szerint gyöngyösmelléki arató és ság-hegyi szüreti felvonulások, illetve baltavári lakodalmas menet bemutatásáról volt szó.

5a A későbbi beszámoló szerint a felvonulás díszes biciklis menettel kezdődött, mögöttük egy Gyanafalváról (ma: Jennersdorf, Ausztria) érkező csoport vonult. Őket a „nemzeti szalagos" szombathelyi kislányok követték, közülük ketten kis kocsiban magyar ruhás lányokat húztak maguk után. Ezt követően az „ifjúmunkás cserkészek" vonultak ,Japán hinta"-val, amiben szintén egy magyarruhás kislány foglalt helyet. A felvonulók egy másik csoportját alkották a népviseletükben a kormányzó üdvözlésére érkezett vendek (szlovének), illetve a korabeli vasi felvonulási ünnepségek elengedhetetlen szereplői a magyarruhás kőszegi lányok és asszonyok. A szentgotthárdi, jakabházi, felsőőri (ma: Oberwart, Ausztria) felvonulók, és a katonás rendben masírozó cserkészek után a vépi „csikósbandérium" vezette be a környék arató, szüreti és lakodalmas felvonulásait megjelenítő, kalászokkal és fenyőágakkal gazdagon díszített szekereket. Ezekről nótázó magyarruhás lányok szórtak virágokat a miniszterelnök felé. Őket a magyarosan kurjongató kisunyomiak csoportja követte, akik fonott kalácsokat szórtak az útra. A sorban ajaki fazekas testületet követően egy szövőszékén dolgozó pinkafői (ma: Pinkafeld, Ausztria) posztós is megcsodálható volt. A felvonulást végül az acsádi aratófelvonulók és a szentpéterfaiak óriásszarvú ökrösszekere zárta. 62