Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

ILLÉS PÉTER A SZÜRETI FELVONULÁSOK ÉS AZ EGYESÜLETI ÉLET KAPCSOLATAI A 2. VILÁGHÁBORÚIG VAS MEGYÉBEN Az őszi szüreti felvonulások az ünnepi társadalmi térhasználat szembeötlően népszeríx jelenségei országszerte. A szőlőgazdálkodás szüreti időszakának ezek az utcai, teatralitásra törekvő ünnepségei azonban nem tekinthetőek történeti előzmény nélkülinek. A következőkben olvashatóak Vas megyei példákon keresztül vázolják az „eredeti" felvonulással bevezetett szüreti mulatságokat, vagyis a 20. század első felében széles társadalmi körben divattá váló, a nyilvánossággal is már tudatosan kalkuláló politikai-társadalmi rituálék modern gyakorlatait. Elterjedésük jelentős részben a kor társadalmi-politikai feszültségeire adott politikai reakciókra vezethető vissza. Miként arra Eric Hobsbawn nagyhatású elemzésében felhívta a figyelmet, a 19. század végétől a modernitással együtt járó tudatos társadalmi-kulturális reflexió eredményeként a hagyományok kitalálása, tömegesnek nevezhető termelése az európai országokban különféle intenzitással és célok szerint zajlott.

1 A magyarországi kultúrpolitikai érdekek figyelembe vételével a szüreti felvonulásoknak a társadalomban végrehajtott újra tematizálása lényegében párhuzamba állítható Hobsbawn meglátásaival. A századfordulón az aratási felvonulásokhoz

2 hasonlóan a szüreti mulatságokat is minisztériumi leirattal kívánták egységesíteni, mégpedig a 18-19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásaira építve.

3 A VASI SZÜRETI FELVONULÁSOK JELLEGZETES DRAMATIKUS MOZZANATAI ÉS ALAKOSKODÓIA 2. VILÁGHÁBORÚIG Vas megyéből a jelmezes szüreti mulatságok eddig ismert legkorábbi emléke arisztokrata körökből származik, mely mulatozás a Chernél család kőszegi szőlőhegyén 1886-ban történt. Ekkor hangos ágyú durrogtatás mellett Jenő főherceget a megjelent társaság előtt Chernél Sarolta és Júlia, illetve más kisasszonyok fogadták „festői vinczellérnő-jelmezben",

4 majd a táncon kívül különféle társasjátékok szórakoztatták a résztvevőket (1. kép). Azonban az elkövetkező évtizedekben a vasi falvak és városok utcáin a 2. világháborúig meggyökeresedett, a szüreti bálokat bevezető karneválszerű szüreti népi felvonulások máig ismert dramatikus mozzanatai, maszkos és egyéb alakoskodói, az adott lokális esetlegességeken túl jórészt megegyeznek a magyar nyelvterület máshol is hagyománnyá érlelődött általános rendjével. Karakteres jegyeire szűkítve a jelmezes felvonulók élén a lovas „csikósok" 51