Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története

Städtename, „loschen" (?) vielleicht Lissa)." v. Czihak: Die Breslauer Goldschmiede. = Kunstgewerbeblatt. Leipzig, 1907. 125-126. p. 81 Schoenborn, 1907. 104. p. 82 Rosenberg, 1922. 282-283. p. Taf. 28-29. A dárda Bitnicz leírása szerint 1825-ben is hiányzott a vitéz kezéből. Mivel mind Klösz György 1876-os felvételén, mind az 1884-es ötvösniű-kiállítás illusztrációin rnár látható, a kissé ormótlan fegyvert 1825 és 1876 között tehették a lovag kezébe. 84 Gündel, 1942. 25-26., 34. p. Taf. 24-25. Foerster, Richard: Heinrich und Seyfried Ribisch und die Kunst in Schlesien. = Jahrbuch des Schlesischen Museums für Kunstgewerbe und Altertümer, 1907. 88-112. p.; Lenz, Rudolf: Zur Restaurierung des Portals des Rybisch-Hauses iu Breslau. = Orbis Linguarurn, 1997. 167-196. p. Foerster, Richard: Heinrich und Seyfried Ribisch. = Zeitschrift des Vereins für Geschichte Schlesiens, 1907. 227. p. Mikó Árpád - Páljfy Géza: A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei, 16-17. század. = MÉ 2002. 1-2. sz. 126-127. p. Seifrid Rybisch magyarországi kapcsolatára Pálffy Géza hívta fel a figyelmemet. Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. 1. köt. Adattár. Bp., 1966. 386. p. ' Katona Imre: A Rumy-serleg. Műtárgy a politikai harcok sodrában. = VSZ 1972. 4. sz. 583-586. p. A Rumy-billikom ügye a szombathelyi sajtóbíróság előtt. = Dunántúl, 1888. nov. 18. 3. p. Félreértés Katonának az az adata is, hogy a bírósági tárgyalásokon tanúként résztvett Radisics Jenő - a fenti tudósítás szerint csupán a neve került említésre, amikor Pulszky Károly kijelentette, hogy Radisics a frankfurti Rothschild-gyííjteniényben látta a serleget. 91 Rum története, 1246-1996. Szerk. Horváth Sándor. H. n., [1996.]. 105-106. p. 98 Virág, 2004. 150. p. 93 Mosonyi, 1996. 44. p. m Mosonyi, 1996. 48. p. '' A 16. századi sokszorosított grafikának a reneszánsz ötvösművészetben játszott szerepére vet fényt például az a felismerés, hogy a Rumy-serleg szájperemét díszítő Bacchus diadala ábrázolás a nürnbergi Hans Sebald Beham (1500-1550) rézmetszete Hollstein, F. \V. H.: German Engravings Etchings and Woodcuts ca. 1400-1700. Amsterdam, é. ti. Vol. 2. 240. p., Vol. 3. 144-145. p. nyomán készült. (A metszet azonosításában Bodnár Szilvia segített.) A 16. századi ötvösök által használt motívumok európai vándorlását jelzik azok az Augsburgban illetve Bécsben készült asztali órák, melyek talapzatát szintén a Beham-féle Bacchus diadala ábrázolás díszíti. Neumann, E.: Die Tischuhr des Jeremiás Metzker von 1564 tmd ihre nächsten Verwandten. Bemerkungen zur Formengeschichte einer Gruppe süddeutscher Stutzuhren der Renaissance. = Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien, 1961. 89-122. p. 96 Oszczanowski, 2005. 40-41. p. A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Irodája (Egyetemi Könyvtár Metszetgyűjteményét feldolgozc) Kutatc>csoport). az Országos Tudomcinyos Kutatási Alapprogram (K 62711) és a Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Tudomcinyos Tanácsadó Testülete támogatcisával készült. 45