Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története
A 19-20. század fordulóján a Rumy-serleget néhány hazai kiadvány még ismertette vagy említette, többségükben azonban - sajátos módon - a műtárgy 15. századi keletkezésének nézetével találkozunk, holott a szakértők 1884ben ezt már határozottan cáfolták. 7 * A serleget ebben az időszakban - az 1884. évi budapesti kiállításon való szereplése, illetve a kiállítás anyagát ismertető katalógusok, kiadványok nyomán - már a külföldi - elsősorban a sziléziai ötvösség történetével foglalkozó szakirodalom is számon tartotta. Hans Lutsch 1889-ben Brieg város 16. századi virágzásának bizonyítékaként értékeli a serleg készíttetését: .^Bezeichnend für den Wohlstand der Stadt Brieg ist auch das Geschenk, welches sie Herzog Friedlich'... als Hochzeitsgabe widmete, ein prächtige Pokal in HochrenaissanceFormen frühestens aus der Zeit Karls V., der sich außerhalb Schlesiens im Privatbesitz erhalten hat.'''' 75 A Rumy-serleget - melyet 1884-ben Budapesten, majd 1885-ben, Frankfurtban személyesen tanulmányozhatott - Mark Rosenberg is ismertetette ötvösjegykatalógusa 1890-ben megjelent első kiadásában. 70 Adatait elsősorban az 1884. évi budapesti katalógusból vette át, köztük azt a serlegbe karcolt feliratot is, mely a műtárgy készítőjére vonatkozhat, s melyet ő sem tudott megnyugtatóan feloldani. A serleg datálásáról és egykori lehetséges tulajdonosáról ekkor még nem írt. A boroszlói (Breslau, ma: Wroclaw, Lengyelország) Schlesische Zeitung recenzense, E. Wernicke Rosenberg ötvösjegy-katalógusának ismertetésekor írt a serlegről. 77 Wernicke írásában megemlítette azt a serleget, melyet a neves sziléziai humanista, Heinrich Rybisch (Riebisch, Ribisch) (1485-1544), I. Ferdinánd császár tanácsosa 78 1542-ben készíttetett, s saját címerével díszíttetett. A felirata szerint Rybisch által Boroszló város tanácsának ajándékozott serleg, az ún. Rybisch-Becher ebben az időben a boroszlói Schlesisches Museum für Kunstgewerbe und Alterthümer gyűjteményében volt. Erwin Hintze 1906-ban megjelent ötvösségtörténeti munkájában a Rumy-serleg lehetséges készítőjeként Frantz Bartelt (Barteil, Barthel) említette. Az ötvöstárgyon található mesterjegyhez hasonló látható - írta - a hultschini plébániatemplom reneszánsz kelyhén, ez utóbbin azonban feltűnik az FB monogram, azaz az 1531-ben boroszlói polgárjogot nyert Franz Bartel ötvös nevének kezdőbetűje is. A Rumy-serleget Hintze 1538-ra datálta, s írt a serlegnek a Rybisch-Becherrel való rokonságáról is. Mindkét serleget Franz Bartel lehetséges munkái közé sorolta. 79 Az 1884. évi ötvösmű-kiállítás katalógusára hivatkozott a német szakirodalomban Brieger Becher néven ismert Riimy-serleg kapcsán annak az 1907es könyvismertetésnek a szerzője is, mely Hintze könyvét mutatta be, ő azonban a serlegen található mesterjegy alapján egy Wentzel nevíí aranyművest tartott a Rumy-serleg készítőjének. 80 Heinrich Schoenborn 1907-ben megjelent Brieg-monográfiájában - mint láttuk - a fenti tudósokkal ellentétben iigy vélte, hogy a serleget talán II. Frigyes kapta Brieg városától Sophie von Ansbach-kal 1519-ben kötött második házassága alkalmából. 81 36
