Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története

A 2005-ös New York-i aukciós katalógtts tárgyismertetője Marc Rosenberg ötvösjegy-katalógusának adatát vette át, mely szerint az ötvösművet a feltehetően nürnbergi mtíhelygyakorlattal rendelkező, AV vagy VA mesterjelű boroszlói ötvös III. Frigyes liegnitzi herceg (1520-1570) számára, Katherina von Mecklenburg-Schwerinnel 1538-ban kötött házassága alkalmából, készítette.* A serleget nem említik a Szilézia történetével foglalkozó 17-18. századi krónikások, történetírók

5 - akik pedig alkalmanként részletesen beszámoltak a hercegi házasságkötésekről - s a feltehetően jelentékeny költségű ötvösmű megrendeléséről, kifizetéséről, a hercegnek való átadásáról Brieg középkori városkrónikájában, „Stadtbuch"-jában sem találunk adatot.

6 Minden bizonnyal a történeti források hiányában nem írt a serlegről a városnak és a hercegségnek a briegi „Stadtbuch" adataira többször hivatkozó 19. századi monográfusa, Karl Friedrich Schönwälder sem.

7 A serleg korának és egykori tulajdonosának meghatározását az a körülmény is nehezíti, hogy a négy Frigyes közül házasságkötésekor csak az 14-53 és 1488 között uralkodó I. Frigyes (1446-14:88) volt briegi herceg, a serleg ilyen korai datálása azonban stíluskritikai alapon szinte teljes mértékben kizárható. II. Frigyes (1480-1547) 1515-ben és 1519-ben kötött házasságot, ezek időpontjában azonban ő csak liegnitzi herceg volt, mivel a briegi hercegi címet 1505-ben testvére, György kapta. II. Frigyes 1521-ben, György herceg váratlan halála után megkapta ugyan a briegi hercegséget, briegi uralkodása alatt azonban már nem volt esküvője, mely alkalmat adott volna a városnak a serleg elkészíttetésére. II. Frigyes 1547-ben bekövetkezett halálakor a briegi hercegséget fia, II. György (1523-1586) örökölte, így tehát másik fia, III. Frigyes (1520-1570), aki - mint láttuk - még uralkodása előtt, 1538-ban kötött házasságot, soha nem volt briegi herceg. Hozzá hasonlóan csak a liegnitzi hercegi címet viselte az 1586 és 1596 között uralkodó IV. Frigyes (1552-1596) is, aki 1587-ben, 1589-ben és 1594-ben kötött házasságot. II. György fia, Joachim Frigyes (1550-1602) 1596-tól liegnitz-briegi herceg volt ugyan, 1577ben rendezett esküvőjekor azonban még az apja volt Brieg hercege. A fentiek természetesen nem zárják ki, hogy Brieg városa 1538-ban vagy 1577-ben uralkodója fiának ilyen jelentékeny esküvői ajándékot adjon, de még talán azt sem, hogy II. Frigyest esetleg 1521 után, mint uralkodóját köszöntse a serleggel - néhány éves késéssel - házasságkötése alkalmából. Az 1530-as évek második felében a sziléziai városok - köztük Brieg is - az oszmán birodalom miatt, mely az 1533-ban Ferdinánd császárral kötött béke ellenére 1536-ben ismét Magyarországot - s potenciálisan Európa más részeit is fenyegette, jelentős anyagi kiadásokra kényszerültek. Bár a török elleni védekezés terheinek - katonai különadók, sorozási kötelezettség, városfalak, városi védelmi rendszerek megerősítése, kiépítése stb. - megnövekedése sem zárja ki, hogy a város 1538-ban egy pompás, költséges serleggel ajándékozza meg fejedelme fiát, a serleg datálásánál ezeket a körülményeket is érdemes számba venni. A briegi hercegség történetének feldolgozói közül majd csak Heinrich Schoenbom említette a 20. század elején a serleget, ám ő sem a történeti források, hanem a műtárgynak az 1884-es budapesti kiállításon való szereplése 26