Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története

ADATTAR PAPP JÚLIA A RUMY-SERLEG MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE A Rumy-serleg vagy Rumy-billikom néven ismert 16. századi pompás, közel fél méter magas, fedeles, aranyozott ezüstserleg, mely hosszú ideig a Vas és Zala megyében birtokos Rnmy család tulajdonában volt, a 19. század második felében Magyarországon gyakran kiállított, ismertetett nevezetes művészeti emlék volt. A német reneszánsz ötvösművészet remeke, mely felirata szerint egy sziléziai herceg számára készített esküvői ajándék volt, 1884 körül külföldre került. 2005 elején megjelent a nemzetközi műtárgy-kereskedelemben,

1 majd 2005. április 14-én a Christie's műkereskedelmi cég New York-i aukcióján 710.400 dolláros (több mint 140 millió forintos) leütési áron - a kikiáltási ár majd háromszorosáért - egy anonimitást igényelt tulajdonos szerezte meg.

2 Bár a műtárgy autopszián alapuló tudományos vizsgálatának lehetősége ezzel - nem tudni, mennyi időre - ismét megszűnt, legalább az bizonyossá vált, hogy nem semmisült meg. A serleg magyarországi históriájának felelevenítését'* ugyanakkor nemcsak a szenzációs fordulat, a fejedelmi ötvöstárgy felbukkanása, hanem a magyar művelődéstörténetben játszott szerepe is indokolja. Az 1880-as évek végén a serleg eladása körül kibontakozó országos sajtóbotrány illetve a vele párhuzamosan meginduló múzeumi és minisztériumi törekvések, melyek a művészeti emlék visszaszerzésére irányultak, fontos adalékot szolgáltatnak a hazai vonatkozású jelentős ingó mííveszeti emlékek megőrzéséért vívott 19. századi hivatali küzdelmekhez, vagyis a tágabb értelemben vett műemlékvédelem históriájához. .ste. iái *ᣠTQ? ^^ ^ST A Rumy-serleg készítésének idejéről és körülményeiről egyelőre nincs forrásokkal alátámasztott, biztos adatunk. A serleg fedelén található latin nyelvű feliratból - ILL[ustrissimo]: PR[incipi]: D[omino]: FRID[erico]: MVN[us]: NVP[tiale]: CIVI[tas]: BREG[ensis] - illetve a sziléziai Brieg (ma: Brzeg, Lengyelország) városának a feliratba foglalt, ma is használatos címeréből arra lehet következtetni, hogy az ötvöstárgyat Brieg város tanácsa készíttette Frigyes hercegnek esküvői ajándékként. Mivel azonban a 15-16. században négy Frigyes, s egy Joachim Frigyes nevű sziléziai - liegnitz-briegi vagy liegnitzi - herceg uralkodott, a serleg keletkezésének ideje egyelőre csak stílusa alapján közelíthető meg. 24