Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - MŰHELY - Gálig Zoltán: Szemelvények a Szombathelyi Képtár 20 éves történetéből

Ugyancsak minisztériumi pályázat jóvoltából gyarapodhattunk Paizs László Fekete tojások ruhacsipesszel, 1986. című alkotásával, ő azonban tágabb értelemben vett Vas megyei művész, olyannyira, hogy még a „vasiság" fogalmat rugalmasan kezelő Vasi Szalon illetve Új Művek kiállítások meghívottjaként sem szerepelt, kapcsolat nem lévén a helyi művészeti élettel, ami természetesen nem zárta ki nagyszabású egyéni kiállítását 2001-ben. Ezen kívül még Illés Erika Celldömölkön élő szobrászművész installáció jellegíí alkotását sikerült megvásárolni szintén a minisztérium jóvoltából, és ily módon és pályázati úton került hozzánk Cs. Kovács László: Picasso című alkotása (1981). Ezen kívül még a következő művek jutottak napjainkig a gyííjteményünkbe: Scholz Erik: Ásatás című mi'íve (1994), Vértesi Péter: Esti kép című műve (1991). A nagy jelentőségií ajándékok közé tartozik Kéky Magyar Éva: 5 festménye, 3 grafikája, 1 plasztikjáka illetve Rumi Rajki István: Vízhordó című műve (1919), valamint a Kígyóölő című műve (1931), melyet a Rumi Rajki Műpártoló Kör adott át ünnepélyesen intézményünknek. Az 1996-os esztendő változást hozott a képtár és a helyi művészet viszonyában. A korábbi időszakra az volt jellemző, hogy bár voltak ellenérzések, ellenvélemények, de ezek informálisan jelentek meg, valójában működött a helyi művészet számára a bemutatkozás fóruma. Az új vezetés - dr. Fabényi Julia ugyancsak figyelembe vette a helyi művészet, helyi művészek meglétét, fórumot biztosított nekik személyes találkozásra, ugyanakkor ez a találkozás nem hozott áttörést, sőt egyesek nyíltan is kifejezték ellenérzésüket. Ettől függetlenül a képtár továbbra is biztosította a lehetőséget egyrészt szalon jellegű tárlatok megrendezésére, ahol a szempont a zsííri-mentesség volt, illetve kisebb kamara kiállítások formájában bármelyik jelentkezőnek, miként dr. Fabényi Juha nyilatkozta (Prieger Zsolt: „Nem akarok hatalmi cstepatékban részt venni." Fabényi Júlia képtárról, kitüntetésről, támadásokról. = Vas Népe, 1997. nov. 15. 5. p.): ,vA vasi művészet képviselete ténykérdés. Egy Vas megyei képtár természetesen kiállítja Vas megye képzőművészeinek munkáit, függetlenül attól, hogy azok milyenek. Ebből viszont nem következik az, hogy Vas megye képtára számára közömbös Vas megye művészetének »milyensége«. Ahol a jó képzőművészet a művészet közege, »körülménye«, »környezete«, ott előbb-utóbb jó képzőművészet születik. A képtár egyedül ezt a jó képzőművészeti »köiiilményt« képes a vasi képzőművészetnek nyújtani. A képtárnak nem dolga, hogy műtermekbe jáijon népnevelni, a képtár csak drukkol a vasi művészeknek. Drukkol, hogy jók legyenek, hogy nemzetközi szituációkba kerülhessenek. Amúgy eire már van példa. A vasi művészek és a képtár viszonya nem könnyű viszony. Elmagyarázom: ugye, van jó, meg van rossz művészet, és közte minőségek ezrei. A »vasi művész« nem tartalmaz minőséget, a »vasi« nem minőségjelző a képzőművészetben. Ha mégis így használják, akkor az gőgös elutasítást, izolációt jelent. Ez olyan, mintha az lenne a célja a szombathelyi labdarúgócsapatnak, hogy ne jusson előbbre a megyei bajnokságnál. Ezzel a mentalitással nem tudok mit kezdeni. Mindeközben - és ennek ellenére - még egyetlen vasi művésznek sem utasítottam el kiállításkérelmét, és a jövőben sem fogom..." 16